Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
BÜKY ORSOLYA 737 kelteni, és a közvélemény által nyomást gyakorolni az intézményvezetőkre. E célt szolgálták például 1922-ben az Országos Levéltár új épületében székelő hivatalok kiköltöztetéséről, 1924-ben a Néprajzi Tárnak a Nemzeti Múzeum kötelékéből való kiválásáról és önálló múzeummá alakulásáról, 1925-ben az Egyetemi Könyvtárnak és az Akadémiai Könyvtárnak egy új Nemzeti Könyvtárba való beolvasztásáról, 1927-ben a Múzeumi Levéltárnak az Országos Levéltárral való egyesítéséről, valamint 1929-ben a Nemzeti Múzeum Természettudományi Tárainak Szegedre, Néprajzi Tárának pedig Debrecenbe való költöztetéséről szóló hírlapi cikkek. 21 Melich kritikus véleményével nem állt egyedül, Hóman egyetemi könyvtári munkatársa és legjobb barátja, Pasteiner Iván is „csapnivaló ostobaságnak” nevezte Klebelsberg tervezetét.22 Ferenczi Zoltán, az Egyetemi Könyvtár igazgatója, Hóman korábbi főnöke és mentora, akinek 1922 júniusában Klebelsberg ugyancsak elküldte a törvénytervezetet, intézményvezetőként egyáltalán nem értett egyet vele, ám a kultuszminiszter által felajánlott jogi garanciák, valamint Hóman kapacitálásai nyomán 1924. április 29-én, a kérdéssel kapcsolatos Egyetemi Könyvtári Bizottság ülésén már úgy nyilatkozott, hogy bizonyos kompromisz szumok megkötése után „anyagi szempontból” akár előnyös is lehet a könyvtár számára a csatlakozás.23 Mivel azonban egy évvel később a kari tanács arra az álláspontra jutott, hogy „az Egyetemi Könyvtár csak egy bizonyos időre, mondjuk, 5 évre szóló lekötelezettséggel csatlakozzék a Gyűjteményegyetemhez”,24 1925. novemberében Klebelsberg megint a nyomásgyakorlás jól bevált módszeréhez folyamodott, és megjelentetett egy kétrészes cikket25 a Budapesti Hirlap ban, mely egy nagy nemzeti könyvtár megalapításának szükségességéről elmélkedett. . A cikk szerint e fontos intézmény létrehozásának legfőbb akadálya a budapesti könyvtárak igazgatóinak szűkkeblűsége, akik nem sietnek áldozatot vállalni a „nagy ügy érdekében”.26 Ferenczy, akit az írás első részében mint több évtize de tevékenykedő könyvtárvezetőt – név nélkül ugyan, de – súlyos bírálat ért, a 21 Az Országos Levéltár ügyéről. Pesti Napló, 1922. augusztus 4. 5‒6.; A Néprajzi Tár elhelyezéséről. 8 Órai Ujság, 1924. szeptember 7. 5.; A Nemzeti Könyvtár létrehozásának ügyéről. Budapesti Hirlap, 1925. november 22. 10.; Budapesti Hirlap, 1925. november 29. 8.; A Múzeumi Levéltárnak az Országos Levéltárral való egyesítéséről. 8 Órai Ujság, 1927. május 7. 4.; A Néprajzi és a Természettudományi Tárak vidékre helyezéséről. Pesti Napló, 1929. június 9. 22 „A könyvtári ügyekről nem kívánlak informálni, elég korán fogod azokat megtudni, ha majd elsején a hivatalba mész. Ugyancsak ekkor fogsz meggyőződni arról, hogy Klebi barátod nem az az okos ember kinek Te gondolod, s hogy a múzeumi, és könyvtári reformokra vonatkozó tervezete csapnivaló ostobaság.” OSZK Kt Fond 15/1204 Pasteiner Iván levele Hóman Bálinthoz, 1922. júl. 22. 23 Vörös G.: Az Egyetemi Könyvtár i. m. 330. 24 Uo. 332. 25 Balogh József: Magyar könyvtárpolitika. Budapesti Hirlap, 1925. november 22. 8.; Uő: Magyar könyvtárpolitika. Második közlemény. Budapesti Hirlap, 1924. november 29. 10. 26 Uő: Magyar könyvtárpolitika i. m. 8.
