Századok – 2019
2019 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Büky Orsolya: Klebelsberg Kuno és Hóman Bálint közgyűjteményi koncepciójának különbségei a Magyar Nemzeti Múzeum Levéltára és az Országos Levéltár egyesítésének tükrében
KLEBELSBERG KUNO ÉS HÓMAN BÁLINT KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJÁNAK KÜLÖNBSÉGEI 738 cikk olvasása után levelet írt Hómannak, melyben megbántottságának kifejezése mellett határozottan leszögezte: amennyiben Klebelsberg végső célja valóban egy nagy nemzeti könyvtár létrehozása, azt ne az Egyetemi Könyvtár és az Akadémiai Könyvtár rovására, hanem azoktól függetlenül igyekezzék megteremteni. 27 Klebelsberg a Magyar Történelmi Társulat (a továbbiakban: Történelmi Társulat) elnökeként ismerkedhetett meg személyesen Hómannal, aki Angyal Dávid tagajánlására 1908. február 20-án került be a Történelmi Társulatba, amelynek 1912 óta igazgatóválasztmányi tagja is volt.28 Történészi működé sén túl az Egyetemi Könyvtárban szerzett több évtizedes szakmai tapasztalata is jó ajánlólevél lehetett Klebelsberg számára, de ugyancsak sokat nyomott a latban az a tény is, hogy Hómannak kezdetben igen pozitív véleménye volt a Gyűjteményegyetem koncepciójáról. Kinevezésekor azonban a kultuszminiszternek csak azokat a terveit ismerte meg alaposabban, melyeket az jónak látott vele közölni, nevezetesen a Nemzeti Könyvtár létrehozásának tervét, ám amíg e tervre Hóman mint a Széchényi Könyvtár igazgatója s mint az új jövőbeli intézmény lehetséges főigazgatója nagy várakozással tekintett, a Nemzeti Múzeum adminisztratív megszüntetésének lehetőségét már jóval kevesebb megértéssel fogadta. Horváth Géza főigazgató-helyettes és a tárak igazgatói 1923. máj. 28-án és 30-án tartottak értekezletet e tárgyban.29 A Gyűjteményegyetem Tanácsának elküldött, a kérdés megoldásával kapcsolatos két javaslat egyikét Varjú Elemér, a Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárának igazgatója készítette,30 a másik pe dig Hóman Bálinttól származott. A Nemzeti Múzeum további, tudományszakok 27 OSZK Kt Fond 15/527 Ferenczi Zoltán levele Hóman Bálinthoz, 1925. nov. 25. 28 „Nem mulaszthatom el, hogy ne tudassam kedves Náci bácsival azt, hogy a múlt héten minden előzetes értesítés és tudomásom nélkül váratlanul megválasztottak a Társulat igazgatóválasztmányi tagjává. A kilépő húsz tag közül az elnökség törölte gr. Vigyázó Ferencet, mert a Társulat ügyei iránt semmiféle érdeklődést sem tanúsított, s helyébe báró Nyári Albertet jelölte. A választmány nagy része a jelölést nem fogadta valami szívesen, viszont a Nemzeti Múzeum, (élén Fejérpatakyval) Erdélyi Pál kolozsvári könyvtárigazgatót akarta kibuktatni. Ennek eredménye az lett, hogy mivel mindhárom helyébe – úgy látszik akadémiai szereplésem folytán – engem írtak, engem (39), és Erdélyit (36 szavazat) választottak meg Vigyázó (28) és Nyári (6) szavazatával szemben. Az igazgatóválasztmánynak Ballagi megválasztása óta nemigen volt ilyen fiatal tagja.” OSZK Kt Fond 35 Rendezés alatt. Hóman Bálint levele Darányi Ignáchoz, 1912. márc. 26. 29 „Horváth Géza igazgató, mint a főigazgató helyettese, felolvastatja az Orsz. Magyar Gyűjteményegyetem Tanácsának iratát, mely javaslattétel végett közli a Vallás- és Közoktatási Miniszter ama leiratát, melyet az M. Nemzeti Múzeumnak, mint adminisztratív egységnek további fenntartása, avagy tudományszakok szerinti decentralizációja tárgyában intézett hozzá. Elnök [a megbeszélésen elnöklő Horváth Géza. ‒ B. O.] a maga részéről a legfontosabbnak ítéli azt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum neve fenntartassék. [...] Hóman Bálint a maga részéről is megállapítja [...] A Magyar Nemzeti Múzeum megszüntetését nem lehet keresztülvinni, mert ennek 120 éves múltja kultúrérték. Az M. Nemzeti Múzeum alapítványi természete, az intézet iránti bizalom, mely a múltban gyökerezik, törvények, szabályok mind figyelembeveendők a kérdés tárgyalásánál.” MNL OL K 726 2. cs. 359/1923. Pro Memoria 30 Varjú Elemér javaslata csak a Gyűjteményegyetem Tanácsának aktájában található meg, az OSZK Irattár vonatkozó aktájában viszont nincs nyoma. A Gyűjteményegyetem aktája az ostrom idején
