Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sudár Balázs: A turbános morvák esete a korai magyar szállásokkal. A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet
SUDÁR BALÁZS 75 Sudár Balázs A TURBÁNOS MORVÁK ESETE A KORAI MAGYAR SZÁLLÁSOKKAL A Hudúd al-álam és a magyar őstörténet A magyar őstörténet honfoglalás előtti szakaszának maroknyi forrását megannyi értelmezési nehézség terheli. Márpedig az, hogy egy-egy – akár egészen rövidke – forráshelyet hogyan értelmezünk, alapjaiban rendezheti át a magyarok vándorlásáról alkotott képünket. Tanulmányom első felét is egy efféle, egészen kicsinek tűnő – a magyarokkal közvetlenül össze nem függő – probléma ihlette. Ennek bemutatása után s az elemzés eredményeinek ismeretében térek majd rá a tanulságok magyar őstörténeti vonatkozásaira. Morvák a Fekete-tengernél Gardízí, 11. századi perzsa földrajzíró művének magyarokról szóló fejezetében olvasható egy leírás a morvákról, amelynek több furcsaságát e különös megjegyzésekkel tetézi meg a szerző: a morvák ruházata „emlékeztet az arabok ruházatára: turbánból, ingből és kabátból áll”, ráadásul „áruforgalmuk java részét az arabokkal bonyolítják”.1 Morvák turbánban? Északnyugati szomszédainkról nem éppen ez a kép él a fejünkben. Szokás a kérdést annyival elintézni, hogy ez egy általánosítás, így nincs sem jelentősége, sem valóságtartalma.2 Tudjuk, hogy turbánszerű fejfedő ket nemcsak a muszlimok viseltek, hanem például a bizánciak is. Ha azonban ez a viseleti elem annyira általános lenne, akkor Gardízí nem csodálkozna rá a tényre, azaz valamiért mégis fontosnak tartotta kiemelni azt. Vajon miért? Gardízí munkája részben Dzsajhání elveszett földrajzi leírására támaszkodik, a szöveghagyomány legbővebb, legtöbb részletet megőrző csoportjába tartozik. 3 Máshol azonban – egy kivétellel – a morvák ezen leírása hiányzik, ezért kérdéses, hogy megvolt-e egyáltalán Dzsajhánínál, vagy szerzőnk máshonnan gyűjtötte be. (Gardízí a jelek szerint maga nem nagyon utazott, a leírást aligha ihlették 1 A honfoglalás korának írott forrásai. Szerk. Kristó Gyula. Szeged 1995. 36–37. (A továbbiakban: HKÍF.) 2 Zimonyi István: Muszlim források a honfoglalás előtti magyarokról: a Ǧ ayhānī-hagyomány magyar fejezete. Bp. 2005. 217.; Hudud al-ʿ Ālam (The Regions of the World): A Persian Geography 372 A.H.–982 A.D. Ed. Vladimir Minorsky. London 1937. 442. (A továbbiakban: Hudūd–Minorsky.) 3 Gardízí helyét a Dzsajhání-hagyományban lásd Zimonyi I.: Muszlim források i. m. 20–33.
