Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Klacsmann Borbála: Elhanyagolt kárpótlás. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és a magyar zsidók kapcsolata, 1945–1948
KLACSMANN BORBÁLA 729 kormánybiztosság működése a zsidó központi szervezetek elégedetlenségét váltotta ki, amelyek a kormánynak küldött beadványokban, politikusokkal szervezett találkozók során és a legnagyobb zsidó lap újságcikkeiben folyamatosan napirenden tartották a témát. A minden korábbi zsidó tulajdonra vonatkozó kárpótlás hiánya, a zsidóság érdekeinek háttérbe szorítása oda vezetett, hogy a túlélők jószerével csak a nemzetközi zsidó szervezetek támogatása révén tudták újrakezdeni életüket. Jellemző a kárpótlás folyamatára, hogy az a terminológia, amelyet 1944-ben, rögvest a zsidó javak elkobzása után használni kezdtek, ugyanúgy használatban maradt a demokrácia időszakában: a vagyont „elhagyottnak” titulálták, s ez az eufemizmus azt sugallta, hogy birtokba vétele nem egyenértékű a javak jogtalan eltulajdonításával. Jogi szempontból szintén kontinuitás figyelhető meg, hiszen a kifosztást követő újraelosztást lényegében nem semmisítette meg a kormány kezdeményezése, így fenntartotta és elfogadta a korábbi jogtalanságot. 1945 és 1948 között a kárpótlás hiányosságai mellett fel sem merült a jóvátétel gondolata, vagyis hogy a holokauszt túlélőket nem anyagi jellegű sérelmeikért legalább szimbolikusan kiengesztelje a magyar állam. Az 1947-ben létrehozott Országos Zsidó Helyreállítási Alap már csak és kizárólag a zsidóság vagyonával foglalkozott, tevékenységi körébe tartozott a hagyatéki eljárások megindítása és felülvizsgálata, a gazdátlanul maradt zsidó vagyon felkutatása, az örökölt ingatlanok felújíttatása vagy értékesítése, valamint a befolyó pénzből a zsidó szociális intézmények támogatása. Bár úgy tűnt, ezzel elérhető közelségbe került a holokauszt túlélők jóvátétele, a kialakuló kommunista rendszerben a kormány végül már csupán a formalitás kedvéért tartotta fenn az intézményt, hogy biztosítsa a magyar zsidó vagyon visszaszállítását Nyugat-Európából. 1955-től kezdve az alap elveszítette önálló ügykezelését is, és beolvadt az Állami Egyházügyi Hivatalba. NEGLEGETED RESTITUTION The Relationship between the Government Commission for Abandoned Property and the Hungarian Jews, 1945–1948 By Borbála Klacsmann SUMMARY The paper deals with the reparations and compensation of Holocaust survivors returning to Hungary, or the absence thereof, in the four years following World War II (1945 – 1948) in terms of reflections on the activities of the Government Commission
