Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Klacsmann Borbála: Elhanyagolt kárpótlás. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és a magyar zsidók kapcsolata, 1945–1948
KLACSMANN BORBÁLA 719 megsegítése, az elhurcoltak felkutatása és hazasegítése” mellett az „elhagyott” javak fenntartása, biztosítása.13 A 727/1945. M. E. sz. rendelet szerint a kormánybiztosságnak az örökös nélkül maradt vagyonból kellett legalább részben kárpótolnia a károsultakat. Jóllehet az intézmény iratanyagának nagy része elégett 1956-ban, az a fennmaradt töredékes anyagból is egyértelműen látszik, hogy a fent ismertetett feladatkörök közül a kormánybiztosság csupán az „elhagyott” javak kezelését látta el. Ezt a megállapítást az is alátámasztja, hogy egy későbbi rendeletben, amely szintén az intézmény teendőiről szól, már szó sem esik a túlélők kárpótlásáról (10.490/1945. M. E. sz.). A kormánybiztosság volt hivatva megállapítani, hogy egy-egy vagyontárgy elhagyott volt-e, fel kellett kutatnia és használatba kellett adnia ezeket, ellenőriznie kellett a kirendelt gondnokokat, és el kellett bírálnia a volt tulajdonosok vagy az örökösök igényeit. A kormánybiztosság működésének költségeit a használatba adott javak után fizetett bérleti díjakból, a fenntartott vagyonból fedezték. A kormánybiztos személyéről a minisztertanács döntött, ahogy az ügykörébe eső teendők ügyrendjéről, valamint a kormánybiztosság szervezeti felépítéséről is.14 Az első kormánybiztos dr. Legéndy Rudolf volt, őt Zombory Gyula,15 majd Molnár Jenő követte. Tevékenységüket az állami számvevőség és a kormánybiztosság elnöki tanácsa felügyelte. Utóbbit ugyanaz a rendelet hozta létre, amely magát a kormánybiztosságot is. A kormánybiztos kötelességei közé tartozott az elnöki tanács tájékoztatása a folyamatban lévő ügyekről. A tanács fellebbviteli fórumként működött, tehát a kormánybiztos határozataival elégedetlen panaszosok hozzá fordulhattak. Az elnöki tanács vezetőjét szintén a miniszterelnök nevezte ki, míg a tagokat az elnök hívta meg egyéves időtartamra a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front párttagjai,16 a minisztériumok, a szakszervezeti tanács és más hatóságok küldöttei közül. 17 Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága munkáját több tényező is jelentősen befolyásolta. Mindenekelőtt az, hogy fennállása három éve alatt belső struktúrája többször is alapvetően megváltozott,18 de az egyenletes, hatékony ügy -13 Idézet a 727/1945. M. E. sz. rendelet 1. §-ából. 14 Gábor György: Elhagyott Javak Kormánybiztossága. In: A magyar állam szervei 1944‒1950. I–II. Szerk. Vörös Károly. Bp. 1985. I. 120–121. 15 Zombory Gyula szociáldemokrata politikus 1945. szept. 17-től 1946. jún. 14-ig állt a kormánybiztosság élén, lásd Szűcs László: Nagy Ferenc első kormányának minisztertanácsi jegyzőkönyvei I–II. Bp. 2003. I. 812. 16 Ide tartoztak a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt. 17 Gábor György: Elhagyott Javak Kormánybiztosa mellett működő elnöki tanács. In: Vörös K.: A magyar állam szervei i. m. 119., valamint: Magyarországi rendeletek tára i. m. 1945. 932. 18 Kardos Kálmán: Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága. Levéltári Híradó 10. (1960) 2. sz. 54–56. A kormánybiztosság belső szervezeti felépítéséről lásd Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára
