Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Klacsmann Borbála: Elhanyagolt kárpótlás. Az Elhagyott Javak Kormánybiztossága és a magyar zsidók kapcsolata, 1945–1948
ELHANYAGOLT KÁRPÓTLÁS 720 intézést a gyakori átszervezések, a bürokratikus belső rendszer és ügyvitel, a sűrű személyi változások is megnehezítették. Mindez együtt járt a munkamorál romlásával; az ügyiratok feltorlódtak, mert az intézmény munkatársainak olyan mennyiségű üggyel kellett volna foglalkozniuk, amit képtelenek voltak elvégezni. Így a kormánybiztossághoz beérkezett iratoknak csupán a fele került feldolgozásra. A budapesti központ mellett a kormánybiztosságnak az egész országra kiterjedő hálózata volt a vármegyékben és a törvényhatósági jogú városokban, a kormánybiztost képviselő megbízottakkal. Ezek feladatai közé tartozott az „elhagyott” javak megkeresése, megőrzése, használatba adása, a távollevők gondnokainak ellenőrzése, valamint a tulajdonosként jelentkező személyek birtokba helyezése.19 Munkájukat az erre a feladatra kiválasztott helyi tisztvi selők segítették ‒ összességében mintegy 400 fő.20 Ezen „minden tekintetben megbízható tisztviselőket”21 a főispánok utasítására nevezték ki az elöljárósá gok, s járásonként közös tisztiértekezleten készítették fel őket a szerepükre. 22 Kezdetben két 1945-ben kiadott rendelet szabályozta az „elhagyott” javak sorsát.23 Ezek kimondták, hogy vagy a kormánybiztosság központi irodájában vagy a vidéki elöljáróságoknál írásban be kell jelenteni az ilyen vagyont akkor is, ha valaki csak tudomással bírt róla, de nem tulajdonolta, és akkor is, ha a zsidókra nézve hátrányos megkülönböztetés eredményeként jutott hozzá. 24 A pénzintézeteknek is be kellett jelenteniük a „deportálás, politikai okból való menekülés következtében eltávozottak” náluk lévő vagyonát.25 Amennyiben valaki nem teljesítette bejelentési kötelezettségét, tette lopásnak vagy sikkasztásnak minősült, s akár 8000 pengő pénzbüntetést és internálást is maga után (a továbbiakban: MNL OL) XIX-A-5 Elhagyott Javak Kormánybiztossága iratai, I tétel, 8324/1946. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságánál szükségessé vált átszervezések előkészítése, 1946. október. 19 A megbízottak feladatkörét a 10.490/1945. ME. sz. rendelet szabályozta. Gábor György: Elhagyott Javak Kormánybiztosa megbízottja. In: Vörös K.: A magyar állam szervei i. m. 120. A kormánybiztosi megbízottak névsorát lásd MNL OL XIX-A-5 K tétel, 7/1947. A névsor 1946 áprilisából származik. 20 Kardos K.: Az Elhagyott Javak i. m. 54. Lásd még MNL PML V.1018 Db Bugyi nagyközség iratai 520/1945. Az alsódabasi járás főjegyzőjének levele a község elöljáróságának az Elhagyott Javak Kormánybiztossága felállításáról. Alsódabas, 1945. jún. 5. 21 MNL PML V.1009 Db Aszód nagyközség iratai 501/1945. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosságának felállítása. Aszód, 1945 máj. 29. 22 Lásd például Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánjának leiratát (1945. máj. 23.) MNL PML V.1018 Db Bugyi nagyközség iratai 520/1945. 23 2490/1945. ME. sz. rendelet, valamint a kormánybiztos által kiadott 471/1945. sz. utasítás. 24 MNL PML V.1010 Db Bag nagyközség iratai 556/1945. Bartoss Károly, az Elhagyott Javak Kormánybiztosa aszódi megbízottja levelének kihirdetése. Aszód, 1945. aug. 23. (az eredeti leirat száma: 46/1945). 25 MNL PML V.1014 Db Budajenői Körjegyzőség iratai 719/1945. Az Elhagyott Javak Kormánybiztosa levele a kormánybiztosi megbízottaknak. Bp., keltezés nélkül (az eredeti leirat száma: 15/S-1945).
