Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
ÁDÁM ISTVÁN PÁL 707 kínált szolgáltatásokhoz. Ezen korlátokat azonban az ugyanezen házakban szolgálatot teljesítő házmester és családtagjai képesek voltak áthidalni, hidat képezve a bezárt „zsidók” és a kínálatot nyújtók között. Amikor élelmet vásároltak az ösz szeköltöztetett embereknek, vagy csomagot adtak fel, elmentek a védlevélért stb., akkor a házmesterek a társadalom strukturális szakadásait hidalták át, amivel egyúttal előnyökhöz jutottak. 47 Varga Gyula is ilyen hidat képezett a Kresz Géza 29. számú „zsidóház”-ban, amiért a ház lakói közös elhatározásból havi külön-járadékot fizettek neki a felszabadulásig. „Néhány lakó ezen felül is pénzelte, amiért szabad ki-be járásuk volt...” – állítja a szóban forgó időszakot a házban töltő Kálmán Dezső levelében.48 Csakhogy amikor Kálmánék egykori szobalánya vidékről élelmet hozott számukra, őt már nem engedte be a házmester. Világos, hogy itt egy jól fialó szolgáltatást veszélyeztető versenyt küszöbölt ki a házfelügyelő, amikor igyekezett redukálni a csillagos- vagy védett házzá lett épületbe mások által behozható élelmiszert. Az élelmiszer beszerzésére zsidó családonként egy tag jogosult volt délután 2-kor elhagyni a csillagos házat egy rövid, háromórás időszakra. Ez az időszak később változott, azonban mindig úgy volt jogszabályilag meghatározva, hogy mire a zsidónak minősülők elérték az elárusítóhelyeket, addigra a keresztények már felvásárolhatták az elérhető áruk javát. A Székely Bertalan utca 5. csillagos házában az egykori lakók szerint Könczöl Sándor házmester leánya és a segédházmester leánya együtt szerezték be az élelmiszert az összeköltöztetett embereknek. Ugyanitt szándékosan nem tájékoztatták a zsidókat arról, hogy az élelmiszerbeszerzésre meghatározott időszakot egy órával megnövelték a hatóságok, mert ezt a házmesterék üzleti lehetőségeik fenyegetésének tekintették. Az egyik lakó becslése szerint a lányok akár napi száz pengő körüli összeget is megkereshettek a bevásárló utakon. 49 Az élelmiszerhez való hozzáférés éhínség idején persze nemcsak egyszerű bevételi forrást jelent, hanem hatalmat is. Így volt ez a holokauszt legsúlyosabb hónapjaiban és legsúlyosabban sújtott területein is. Sokat mondó, hogy mikor a varsói gettólázadás idején Marek Edelman parancsnoki hatalmát akarták megkérdőjelezni a lázadás egyes résztvevői, eszközként az éhségsztrájkot választották, ami majdhogynem abszurdnak tűnhet, tekintve az éhezés általános mértékét az adott szituációban.50 A budapesti csillagos- és védett házak házmesterei számára is nyil-47 Erről lásd még Ronald S. Burt: Brokerage and Closure: An Introduction to Social Capital. Oxford 2013. 4‒5, 10‒24. 48 V. ker., Varga Gyula ügye, lásd az 1945. május 22-i keltezésű levelet. BFL XVII/1598. 49 VI. ker., Könczöl Sándor ügye. BFL XVII/1598. 50 Az éhségsztrájkolók kifogásolták, hogy Edelman – mint az ellenállás vezetője – nem adott nekik elegendő fegyvert. Az eset leírását lásd Hanna Krall: Egy lépéssel az Úristen előtt. Bp. 1982. 84‒85.
