Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
HÁZMESTEREK A VÉSZKORSZAKBAN 706 akik segítettek egyes zsidónak minősülő magyarokat a holokauszt időszaka során, ezek a megsegítettek feltűnően gyakran kerültek ki a gazdagabb lakók közül. Kovács Vendelnét, a Szent István körút 6. számú ház házmesterét például a Magyar Házfelügyelők és Segédházfelügyelők I. Igazoló Bizottsága állásvesztésre ítélte, s a házfelügyelői tisztség viselésétől öt évre eltiltotta 1063/a.I.B.I./1945 számú határozatával. Az 1945. július 26-án kelt határozat indoklásában szerepel a következő mondat: „tényként állapította meg a Bizottság azt is, hogy özv. Kovács Vendelné számos esetben értékes szolgálatot tett az úgynevezett üldözött zsidóknak, de megdönthetetlen véleménye a Bizottságnak, hogy csak a gazdag zsidóknak, akiktől nyilván nagyértékű szolgáltatást kapott, viszont a szegény zsidóknak nemcsak, hogy szolgálatára nem állott, hanem azokkal egész antiszociális magatartást tanúsított, durván, embertelenül viselkedett, nemcsak ő, hanem a fiai is”. Egy másik esetben Pozsár Lászlónét már említettük annak kapcsán, hogy 1942 közepén kétezer pengő lelépési pénzt adott a Pozsonyi út 16. házmesteri állásáért. Az épület két évvel később csillagos ház lett, és a házmesterek ténykedését tárgyaló igazolóbizottság ülésén az egyik negyedik emeleti lakó így emlékezett vissza a házban történtekre: „Miután özvegyasszony vagyok, anyagilag nem tudtam kielégíteni, így állandóan kellemetlenkedtek. Tudom, hogy egy barátnőm is nagyobb összeget adott nekik, ezért vele jól bántak.”44 Ugyanezen ház egy másik lakója azt nyilatkozta az igazolóbizottságnak, hogy „A nyilas idők alatt úgy a ház lakóinak, mint jómagamnak a házfelügyelők szolgálatot teljesítettek, de ezért pénzbeli ellenszolgáltatást fogadtak el.”45 Egy harmadik lakótól tudjuk, hogy a segítségnyújtás kiterjedt az üldözöttek élelmezésére, a nyilas razziák ideje alatti bújtatására, értékeik megőrzésére. Mivel bőven akad hasonló példa, ezért nyilvánvaló, hogy nem egyedi esetekről volt szó. A jelenség hátterében pedig azt az évtizedek alatt kialakult struktúrát találjuk, amely a házmesteri pozíció finanszírozását jellemezte, nevezetesen a nem megfelelő bérezést és a szolgáltatásokért a lakók részéről nyújtott rendszeres extra-fizetések, borravalók gyakorlatát. Szociológiai szempontból a házfelügyelők itt a „társadalmi szakadások” áthidalására vállalkoznak, mely szerepet Ronald S. Burt más társadalomtörténeti szituációkra vonatkozóan dolgozott ki, ugyanakkor elméletének alapvonásai a budapesti holokausztban érintett bérházakra is vonatkoztathatók.46 Hiszen a csillagos és védett házakba bezárt „zsidó” emberek létezésük területi korlátai miatt nem vagy csak erősen korlátozottan juthattak hozzá a társadalom többi résztvevői által 44 V. ker., Pozsár Lászlóné ügye, Epsteinné nyilatkozata. BFL XVII/1598. A házban működő másik házmester Kreicsi ügyét Pozsárnéval összevontan tárgyalták. 45 Uo. Surányiné nyilatkozata, 1945. júl. 9-én jegyzőkönyvezve. 46 Ronald S. Burt: The Social Capital of Structural Holes. in The New Economic Sociology. Eds. Mauro F. Guillén et al. New York 2005. 155.
