Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 72 tarisznyában, kígyó a kebelben” („ignis in sinu, mus in pera, et serpens in gremio”).184 II. András katonai fellépése mellett ez a megfogalmazás is jól érzékelteti, hogy milyen erős ellenérzés alakult ki a magyar világi és egyházi vezető rétegben a lovagrenddel kapcsolatosan, és mindennél jobban kifejezi a konfliktus súlyát, mert egy pápai exemptio alatt álló szerzetes lovagrendre vonatkozóan ez a hasonlat meglepően durva és erős volt. A mus in pera, serpens in gremio, ignis in sinu kifejezést a 13. század elején III. Ince pápa tette ismertté a nyugati világban „Etsi Judaeos ” kezdetű bullájával (1205), és ezzel érzékeltette a zsidók hálátlanságát és gonoszságát a keresztények irántuk tanúsított türelméért. 185 A zsidókkal (és minden más vallásúval) szembeni ellenérzés, gyűlölet a 11. században kezdődött egyházi reformmozgalom és a keresztes lelkesedés nyomán felerősödött vallásosság, vallási fanatizmus186 következménye volt. Sokan már a 12. században úgy vélték, hogy a kereszténység érdekében előbb a zsidókkal szemben kell fellépni, mert ők Krisztus gyilkosai, akik alázatosságot színlelnek, képmutató módon a keresztények között élnek, laknak, de titokban ártalmukra vannak.187 Néhány tartományi zsinaton (Rouen 1074., Esztergom 1114.) és a III. lateráni zsinaton (1179) már születtek különböző határozatok a zsidókkal szemben.188 A pénzkölcsönzés és kamatszedés tovább erősítette a zsidókkal szembeni negatív képet, és a 12–13. század fordulójára a zsidóellenesség összefonódott a keresztes lelkesültséggel, az egyházi reformmozgalommal és az uzsorával szembeni kritikával.189 Petrus Venerabilis, a kor egyik nagy egyházi 184 UGDS I. Nr. 49. 185 Rerum gallicarum et francicarum scriptores XIX. Ed. Pierre-Claude-François Daunon. Paris 1883. 478.; Simon Grayzel: The Church and the Jews in the XIII th Century I. New York 1966. 114.; Diego Quaglioni: Das Inquisitionsverfahren gegen die Juden von Trient (1475–1478). In: Ritualmord. Le genden in der europäischen Geschichte. Hrsg. Susanna Buttaroni – Stanisław Musiał. Wien–Köln– Weimar 2003. 112.; Rebecca Rist: Popes and Jews 1095–1291. Oxford 2016. 264. 186 Herbert Grundmann: Religiöse Bewegungen im Mittelalter. Darmstadt 1961. 13–18.; Johannes Fried: Das Mittelalter. Geschichte und Kultur. München 2008. 164–185.; Pósán László: Az univerzalizmus eszménye a középkori Európában. In: Nemzetállam – szuverenitás – integráció. Tanulmányok az integráció témaköréből. Szerk. Hülvely István – Pallai László. Debrecen 2001. 39–54., itt: 47–48. 187 Jonathan Riley-Smith: The First Crusade and the Persecution of the Jews. In: Persecution and Tole ration. Ed. William J. Sheils. Oxford 1984. 51–72.; Vera Milde: „si entrunnen alle scentlichen dan nen”. Christlich-jüdischer Disput in der Silvesterlegende der „Kaiserchronik”. In: Juden in der deutschen Literatur des Mittelalters. Religiöse Konzepte – Feinbilder – Rechtfertigungen. Hrsg. Ursula Schulze. Tübingen 2002. 17–22.; A témáról összefoglalóan lásd Hans Liebeschätz: Synagoge und Ecclesia. Reli gionsgeschichtliche Studien über die Auseinandersetzung der Kirche mit dem Judentum im Hochmittelalter. Heidelberg 1983. 188 Hans-Jürgen Becker: Die Stellung des kanonischen Rechts zu den Andersgläubigen. Heiden, Juden und Ketzer. In: Wechselseitige Wahrnehmung der Religionen im Spätmittelalter und in der frühen Neuzeit I. Konzeptionelle Grundfragen und Fallstudien (Heiden, Barbaren, Juden). Hrsg. Ludger Grenzmann et al. Berlin–New York 2009. 101–124. 189 John T. Noonan: The Scholastic Analysis of Usury. Cambridge (USA) 1957. 17–20.; Christoph Cluse: Zum Zusammenhang von Wuchervorwurf und Judenvertreibung im 13. Jahrhundert. In:
