Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
HÁZMESTEREK A VÉSZKORSZAKBAN 700 áthidaló megoldásként kerülhetett sor a cserelakás megváltására: az ekkor 44 éves Pozsár Lászlóné például 2000 pengőt adott elődjének, Wilheim Ernőnek, hogy 1942. augusztus 1-től az övé lehessen a házfelügyelői poszt a Pozsonyi út 16. számú házban. 30 Ugyanebben az időben a Szent István park 10. számú épületében egy Rózsa nevezetű házmester származása miatt távozni kényszerült posztjáról, és helyét átvette az „őskeresztény” Papp György. Mivel a ház története viszonylag jól dokumentált, tudjuk, hogy a Papp család eredetileg Hajdúdorogról származott, két gyerekük volt, és már ezt megelőzően is budapesti házmesterkedésből tartották fenn magukat, csak egy kisebb házban, szoba-konyhás házmesterlakásban.31 Most az „őrségvál tásnak hála” beköltöztek egy modern lakóépület kétszobás házmesteri lakásába. A házfelügyelői teendőket alapesetben a feleség látta el, mert a férjnek, aki egyébként öt elemit végzett, volt egy mellékállása is a fővárosi élelmiszer-vizsgálóban. Pappék viszonylagos nyugalomban szolgálhatták a lakókat a Szent István park 10-ben, egész addig, amíg 1944 márciusában a fővárost megszállták a náci Német Birodalom katonai alakulatai. Mint az közismert, Budapesten a zsidó származású magyarokat 1944 júniusában nem egy jól körülhatárolt, területileg egységes gettóba zárták, ahogyan az Varsóban vagy a régió más nagyvárosaiban korábban történt. Ehelyett a magyar hatóságok úgynevezett „csillagos házakat” jelöltek ki a zsidónak minősülő lakók számára. A Dávid-csillaggal a homlokzatán megjelölt 1951 épület elszórtan helyezkedett el a város különböző kerületeiben, ezért a jelenséget a nemzetközi szakirodalom „szórt gettónak” nevezi.32 Az ezekben az épületekben szolgáló keresztény házmesterek egyfajta összeköttetést jelentettek a kinti szabad és a házra korlátozott két különböző életminőség között, sőt a korlátozó intézkedések egyikének-másikának kikényszerítésében személyesen is részt vettek. Szociológiai szóhasználattal „hidat” képeztek a társadalmi átjárhatatlanság falai felett. De még 1944 júniusában járunk, amikor a csillagos házaknak csak a kijelölése zajlik, és első körben a Szent István park 10-es ház a keresztény házak közé került, annak ellenére, hogy lakóinak nagyjából fele zsidónak minősült. Ekkor a házfelügyelők aktívan közbeléptek: Pappék kapcsolataik révén igyekeznek elintézni a ház átminősítését.33 Itt kell megemlítenünk általá nosságban a házfelügyelők híresen tág kapcsolati tőkéjét, hiszen a térhasználat 30 BFL Magyar Házfelügyelők és Segédházfelügyelők Országos Szakszervezetéhez kiküldött budapesti igazolóbizottságok iratainak gyűjteménye (a továbbiakban: XVII/1598), V. kerület. Erre vonatkozóan lásd Pozsárné adatlapját, kitöltve 1945. máj. 18-án. 31 Papp György népbírósági pere. Budapesti Népbíróság iratai. Büntetőperes iratok (a továbbiakban: BFL XXV.1a) 1500/1945. 5. 32 Lásd például Tim Cole: Holocaust City: The Making of a Jewish Ghetto. London 2003. 33 V. kerület, Papp György és Papp Györgyné ügye. BFL XVII/1598. A kérdés felmerült Papp György népbírósági perében is: BFL XXV.1a 1500/1945. 61., 76–77.
