Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Ádám István Pál: Házmesterek a vészkorszakban
HÁZMESTEREK A VÉSZKORSZAKBAN 694 a bérházak kapuinak hosszabb nyitva tartását, túlzott buzgalmukban netán kapukulcsot is adhatnak a lakóknak, ellehetetlenítve ezáltal a kapupénz éjszakai beszedését. „Miből fog élni a házmester és családja, ha elesik attól a pár krajcártól is, amit éjjelenkint kapunyitásért kap?” – teszi fel a költői kérdést a szerkesztő. Majd így folytatja: „Ki fog neki ezért kárpótlást nyújtani? A háziúr bizonyára nem, mert a háziúr azon a nyomorult kis lyukon kívül, ahol a házmester családjával meghúzza magát, nem akar és nem is fog adni semmit. A háziúr zsebre vágja a nagy jövedelmet, és a házmestert a lakók által fizetteti. A lakók pedig szintén sajnálják a házmestertől azt a pár forintot.”8 A lapszerkesztő szavai mögött felsejlik a házmester foglalkoztatásának ellentmondásos konstrukciója: habár a háztulajdonos alkalmazásában állt, szegényes bérét a lakók fizették, miképp a bevétele nagyobb hányadát kitevő kapupénzt is. Ugyanakkor közbevetőleg le kell szögeznünk, hogy az idézetben csak „nyomorult kis lyuk”-ként emlegetett házmesterlakás korszakunkban komoly értéket képviselt. Gondoljunk csak bele: 1890 és 1910 között Budapest lakossága 78%-os növekedést mutatott, miközben az ország lakossága alig 20%-kal növekedett.9 Ezzel a tömeges belső migrációval, a lakosság viharos ütemű növekedésével a budapesti építőipar nem bírt lépést tartani, ami rövidtávon a fővárosi lakbérek radikális emelkedéséhez vezetett. A helyzetet tovább súlyosbította az első világháború, mivel ekkor drámaian lelassult az építkezések üteme: amíg 1900-ban még 670 új bérház épült, addig 1917-ben már csak 37, 1919-ben pedig mindösszesen 7 darab. A trianoni békediktátum nyomán ráadásul újabb és újabb menekülthullámok érkeztek Budapestre, így nem csoda, hogy 1921-re már átlagosan hat lakos jutott minden egyes budapesti lakószobára.10 Ilyen kö rülmények között el lehet képzelni, hogy a háziúr által a házfelügyelő rendelkezésére bocsájtott szoba-konyhás házmesterlakás micsoda vonzerővel bírt a munkát és egyben szállást kereső Budapestre költözőknek. Nem véletlen fogalmaz úgy Németh László A Medve-utcai polgári című szociográfiában, hogy „a középosztály népi felfrissülésének [...] a házfelügyelőség a legbővebb csatornája”. 11 Németh iskolaorvosként a polgári tanulóinak szülői hátteréről készült környezettanulmányok alapján jutott arra a következtetésre, hogy a házmesteri professzió ugródeszkaként szolgálhat az alsóközéposztály irányába. A polgári iskolát átmenetnek, egyfajta középútnak írja le, ahová a feltörekvő rétegek íratják be gyereküket, szemben a kizárólag a felső osztályok számára nyitva álló középiskolával, 8 A kapupénz eltörlése. Házfelügyelők és Házmesterek Lapja/Hausmeisterwesen 1. (1896) 1. sz. 2. (Országos Széchényi Könyvtár [a továbbiakban: OSZK] FM3/8731.) 9 John Lukacs: Budapest 1900. A város és kultúrája. Bp. 1991. 74. 10 Az itt közölt adatok egyik forrása Früwirth Mátyás parlamenti beszéde, mely 1921. júl. 7-én hangzott el. Források Budapest történetéhez 1919–1945. III. Szerk. Szekeres József. Bp. 1971. 90–92. 11 Németh László: A Medve-utcai polgári. Bp. 1988. 47.
