Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 70 A Német Lovagrend bécsi komtúrja még a 14. század első negyedében is igyekezett fenntartani az igényt a Barcaságra, és kérésére az akkori esztergomi érsek, Tamás (1305–1321) megerősítette a lovagoknak szóló egykori, 1222. évi királyi adománylevelet.174 Az a tény, hogy a Szentszék a magyar király erőszakos fellépése (1225) ellenére sem nyúlt a kiátkozás eszközéhez, valamint a johannitáknak (tehát szintén egy szerzetes lovagrendnek) adott 1247. évi kiváltságlevél előírásai egyaránt azt sejtetik, hogy a Német Lovagrend valóban uralkodói felségjogokat sértett, amelyek szankcionálása a világi, nem pedig az egyházi jog hatálya alá tartozott. Számos szerző véli úgy, hogy az 1211. és 1222. évi adománylevelekben foglalt barcasági és Kárpátokon túli területekre, illetve a pápai védelem alá vételre alapozva egy önálló lovagrendi territoriális hatalom létrejötte kezdett körvonalazódni, ezért lépett fel II. András katonai erővel.175 A Német Lovagrend kiűzésének és ehhez kapcsolódóan a visszafogott pápai reakciónak lehetett egy másik oka is: a kun misszió kérdése. A forrásokban csak a lovagoknak a kunokkal szembeni katonai sikereiről olvashatunk, de arról, hogy a pogányok megtérítésén fáradoztak volna, nem.176 Az 1216-ban III. Honorius jóváhagyásával hivatalosan létrejött domonkos rend a kezdetektől a kereszténység terjesztését, az eretnekek és pogányok megtérítését jelölte meg fő feladatául, és az alapító Domonkos a kunok közötti missziót az első feladatok egyikének jelölte meg. Ő maga már 1206-ban, amikor Rómában járt, szorgalmazta a pápánál a kunok megtérítését.177 A magyarországi domonkos rendtartomány megszervezése az 1221-ben, Bolognában megtartott második általános rendi káptalant követően kezdődött el. A feladattal megbízott szerzeteseket Paulus Hungarus, a bolognai egyetem korábbi tanára vezette.178 Az természetesen nem zárható ki, hogy a Kárpátokon kívüli területeken a német szerzetes lovagok katonai kíséretet adtak a fennhatóságuk alatt álló klerikusok missziós tevékenységéhez, vagy akár az első domonkos-rendi próbálkozáshoz 1223 vagy 1224 táján. Az első térítési kísérlet sikertelensége összefügghetett azzal, hogy a térítők a kunok által 174 UGDS I. Nr. 351. 175 Adrianyi, G.: Zur Geschichte des Deutschen Ritterordens i. m. 18.; Alain Demurger: Die Ritter des Herrn. Geschichte der geistlichen Ritterorden. München 2003. 77.; Glassl, H.: Der Deutsche Orden im Burzenland i. m. 45.; Ernst Hering: Der Deutsche Ritterorden. Leipzig 1943. 77.; Papacostea, S.: Terra Borza i. m. 34.; Hugo Weczerka: Das mittelalterliche und frühneuzeitliche Deutschtum im Fürsten tum Moldau. Von seinen Anfängen bis zu seinen Untergang (13.–18. Jahrhundert). München 1960. 68.; Walter Hubatsch: Die Staatsbildung des Deutschen Ordens. In: Preußenland und Deutscher Orden – Festschrift für Kurt Forsteruter. Würzburg 1958. 127–152., itt: 139. 176 Kovács Sz.: A kunok története i. m. 244.; Uő: A kunok és a kereszténység i. m. 118. 177 Spinei, V.: The Cuman Bishopric-Genesis i. m. 414. 178 Zágorhidi Czigány Balázs: A Domonkos Rend megtelepedése Magyarországon. In: A Szent Domonkos Rend és a kunok. Szerk. Barna Gábor. Szeged 2016. 105–114., itt: 105.; Szovák Kornél: A kun misszió helye és szerepe a magyarországi domonkosok korai történeti hagyományában. In: A Szent Domonkos Rend és a kunok i. m. 115–126., itt: 115., Kertész Balázs: A koldulórendek megtelepedése az „ország közepén”. In: Az első 300 év Magyarországon és Európában. A Domonkos-rend a középkorban. Szerk. Csurgai Horváth József. Székesfehérvár 2017. 9–31., itt: 10.
