Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945
HUHÁK HELÉNA 647 tapasztalatait, érzéseit. 24 Később családja tudomása szerint nem is vezetett naplót. A gépirat előszava – a korszak ideológiájába illeszkedve – az emlékezés kötelességét és a felelősök számonkérésének fontosságát hangsúlyozza. Vizuális források A szerző a térrel kapcsolatos megfigyeléseit egyrészt írásban, másrészt rajzban rögzítette. Nemcsak szorgalmasan jegyzetelt füzeteibe, hanem „le is fényképezte” azt, amit látott maga körül. „Kamerája” ehhez kezdetben a grafitceruza volt, a felszabadulás után pedig a színes ceruza lett. A napló lapjain összesen 39 kisebb-nagyobb rajz, alaprajz, ábra található. Megrajzolta a számára valamilyen okból meghatározó, akár negatív, akár pozitív érzéseket keltő helyeket: az auschwitzi fürdőt, a salzwedeli barakkot, a gépet, amelyen a gyárban dolgozott, a bergeni hontalantábort, a felszabadulás utáni temetési menet útvonalát, a felgyújtott krematóriumot. A rajzok egyenrangúságát a szöveges emlékezettel s a kettő szerves összetartozását nemcsak nagy számuk bizonyítja, hanem az is, hogy az 1962-es átgépelés során újrarajzolta és további feliratokkal, megjegyzésekkel egészítette ki őket. Egy másik, Bergenbe deportált lány, Schuller Zsuzsi rajzai szintén a felszabadulás után színesednek ki.25 Ennek praktikusan az volt az oka, hogy a lányok nak ekkor sikerült hozzájutniuk a színes íróeszközökhöz, de a színek alkalmazása szimbolikus tartalommal is bír, mivel így láthatjuk, amint a tábori szürke hétköznapok átfolytak a felszabadító katonák megérkezése utáni DP-lét forgatagába. E színes kavalkádban a fekete, a gyász színe is a paletta része maradt. A felégetett krematórium rajzához Holländer Margit nem használt színes ceruzát, ez a helyszín az elmúlás, a tábori pusztulás helye maradt. 26 Műfajilag térképnek nehezen nevezhetők ezek az alkotások; sem a pontosság, sem a méretarányok nem alkalmasak a tájékozódás segítésére, a helyek beazonosítására,27 ezért inkább a „mentális helyszínrajz” meghatározás illik rájuk. Egyes rajzok részletesebbek és informatívabbak, sok felirattal, mások elnagyoltabbak. A naplóíró néha nemcsak egy-egy hely nevét jegyezte fel, hanem egyéb információt is beleírt a képekbe, mint például azt, hogy az auschwitzi B III. lágeren appellt álló foglyokra, „heflingekre”(!) kisütött a nap.28 Sokszor rajzolt nyilakat, 24 A Békés megyei Doboz településről származó család idősebb gyermekeként már fiatalon munkába állt, napszámosként, majd Újpesten gyári munkásként, cselédként dolgozott. 25 Merényi Schuller Zs.: Bergen-Belsen, 1944–45. i. m. 26 Lágerutazás i. m. 5. sz. képmelléklet. 27 Például Bergenben privát házakat rajzol a tábor főbejáratával szembe, az út másik oldalára, miközben a legközelebbi lakott település 3 km-re volt. 28 Helyesen Häftling. Lágerutazás i. m. 7. sz. képmelléklet.
