Századok – 2019
2019 / 4. szám - ÁLDOZATOK, EMLÉKEZET, JÓVÁTÉTEL A MAGYARORSZÁGI HOLOKAUSZTKUTATÁS ÚJ IRÁNYAI - Huhák Heléna: Koncentrációs tábor mint tértapasztalat. Bergen-Belsen, 1944–1945
KONCENTRÁCIÓS TÁBOR MINT TÉRTAPASZTALAT 644 is begyűrűzött a fogolytáborokban uralkodó éhség és betegség. Ráadásul nem állt meg az evakuált táborokból Belsen felé tartó félhalott embertömeg áramlása sem, aminek eredményeként a tábor létszáma az 1944-es 15 ezer főről 1945 márciusára 44 ezerre nőtt, annak ellenére, hogy csak ebben a hónapban 18 ezer fő halt meg az éhezés, fagyás, betegség és a februárban kitört tífusz következtében. 1945 tavaszára már teljes volt a káosz, elmaradtak az ételosztások, a szövetséges csapatok bombázásának nyomán megszűnt a közelből biztosított vízszolgáltatás. Már a halottak eltemetésére irányuló erőfeszítések is alább hagytak. A kutatások szerint a halálozási ráta a női lágerben volt a legmagasabb. A bergen-belseni koncentrációs tábort a brit hadsereg VIII. Páncélos Hadtestének alakulatai szabadították fel 1945. április 15-én. A szövetséges csapatokat 53 ezer csontig soványodott fogoly és több mint 10 ezer hulla látványa fogadta. 12 Módszertan Vizsgálatomban a társadalomtudományokban alkalmazott úgynevezett térbeli fordulat (spatial turn) eredményeit hasznosítva, a bergen-belseni koncentrációs, majd DP-táborra nemcsak mint földrajzi térre (geographical space), hanem mint a szemtanúk által megélt és elbeszélt helyre (place) összpontosítok.13 A holokauszt térbeli jelenségként való értelmezése az angolszász kutatások innovatív irányzata. Ennek egyik fontos kutatója, Tim Cole, a Bristol Egyetem professzora szerint a zsidók megsemmisítése az első lépésektől a végkifejletig térbeli folyamatként is vizsgálható.14 Miközben az érintetteket megfosztották lakhelyüktől, új típusú helyeket hoztak létre számukra – gettókat, gyűjtőhelyeket, munka-, koncentrációs- és megsemmisítő táborokat. A táborok világa természetesen teljesen új, addig semmihez sem hasonlítható helyélményt jelentett az odakerülőknek. 15 A tábori mindennapokhoz a halál és a túlélés aspektusán túl más tapasztalatok is kötődtek, ezekhez pedig meghatározott terek tartoztak. A mindennapi élet és a térrel kapcsolatos élmények összekapcsolásának kiindulópontjában – az elnyomók és elnyomottak leegyszerűsítő szembeállításával szemben – a tábori társadalom összetettsége áll. Továbbá az a megállapítás, mely szerint a táborok univerzumát jellemző társadalmi mechanizmusok elemzésekor figyelembe kell venni a helyzet extrémitását, az SS által meghatározott lehetőségeket, s azt is, 12 Shephard, B.: After Daybreak i. m. 15. 13 The Spatial Turn: Interdisciplinary Perspectives. Eds. Barney Warf – Santa Arias. New York 2009. 1–2. 14 A holokauszt térbeli elemzéséhez és geovizualizcáiójához lásd Geographies of the Holocaust. Eds. Anne Kelly-Knowles – Tim Cole – Alberto Giordano. Bloomington 2014. 15 Tim Cole: Holocaust City. The Making of a Jewish Ghetto. New York 2003. 19–20.
