Századok – 2019
2019 / 3. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Bartha Ákos: Populizmus, népiség, modernizáció. Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből (Romsics Gergely)
631 TÖRTÉNETI IRODALOM A kötelezettségeket és az előírások tömkelegét nem mindegyik tisztviselő kezelte egyformán. Voltak, akik egyszerűen összeomlottak a hivatalviselés és az azzal gyakran jelentkező váratlan, olykor nagyon is nehéz élethelyzetek súlya alatt. Róluk szól a Deviánsok című alfe jezet, amelyben kivételes esetekről van ugyan szó, azonban éppen egy periférikus cselekedet és a szervezet arra való reagálása több mindent elárul a működésről, mint a normakövetés. (232.) A deviancia több formájára is találunk példát (játékszenvedély, párbaj, adósság), ugyanakkor a minisztérium igyekezett olyan megoldást találni, amelynek végrehajtása során neki sem kell magyarázkodnia a tisztviselő viselkedése miatt. A recenzens (aki levéltáros) számára külön öröm, hogy e munka fő forrásbázisát az Osztrák–Magyar Monarchia közös Külügyminisztériumában 1918 előtt működött diplomaták, konzulok és központi tisztségviselők személyi dossziéi képezték. Somogyi Éva árnyalt forrásismeretét és szaktudását tanúsítja, hogy egy alapvetően nyilvántartási célból összeállított anyagból társadalom- és mentalitástörténeti következtetéseket is le tud vonni. Igaz, maguk a dossziék is alkalmasak egy teljes életút és hivatali karrier rekonstruálására, mindamellett az egyén magánéletére is adnak információkat. Ahogy eddig is történész generációk használták Somogyi Éva könyveit, bizonyos, hogy ezt a munkáját is haszonnal forgatják majd szakmabeliek, valamint a hivatal(nok)történet iránt érdeklődök is megtalálják benne a számukra izgalmas fejezeteket. Remélhetőleg ez a modern szemléletű összefoglaló hivatal- és hivatalnoktörténet mielőbb napvilágot lát német nyelven is, bár az egyre terjedő angolszász történeti irányzatok miatt akár az angol közönség számára is érdemes lenne hozzáférhetővé tenni. Oross András Bartha Ákos POPULIZMUS, NÉPISÉG, MODERNIZÁCIÓ Fejezetek a kelet-közép-európai politikai gondolkodás 20. századi történetéből MTA BTK Történettudományi Intézet, Bp. 2017. 332 oldal Bartha Ákos kötete az informatív címadás iskolapéldája. A főcím három kulcsszava kijelöli azt a társadalom- és politikatörténeti területet, amelynek alaposabb és pontosabb leírásához a szerző hozzá kíván járulni. Az egybefűzött és részben egymáshoz idomított, korábban tanulmányként megjelent szövegek e fogalmak metszetében nyernek egymásra is visszaható, újabb értelmet. Ebben az összefüggésben a „populizmus” a magyar népi írók és más, Horthykori közéleti-szellemi szereplők régiós és európai kontextualizálásának szándékát fejezi ki egy transznacionális kulcsfogalom bevezetése révén. A „népiség” ugyanezen hálózatok belső, a magyar történelemből kiinduló megértésének célkitűzésére utal. A „modernizáció” pedig jelzi: a tárgyalt szellemi és politikai fejlemények nem értelmezhetőek kielégítően, ha a történész elmulasztja a korszak Magyarországán zajló reformgondolkodás párhuzamos iskoláival összevetni a „harmadik utas” népi áramlatot. Az alcímet ugyanakkor túlzottan kiterjesztőnek vélem. Bár a 20. századra tett utalás technikailag igaz, a fókusz határozottan az 1918 és 1945 közötti időszakra esik, és 1945 utáni témák felé csak a második világháború után keletkezett visszatekintések, illetve a háború századok 153. (2019) 3. szám
