Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 598 naplóbejegyzéséből (nagyjából) súlyát is megállapíthatjuk: „Első leckémet vevém Jacksontól boxolásból. 14 stone 9 fontot nyomtam lecke előtt, 2 1⁄2 fonttal kevesebbet lecke után.” 14 kő 9 font nagyjából 93 kg-ot jelent – tehát a 25 éves báró nyomott ennyit.51 Ujfalvy szerint Wesselényi elhízása akkor gyorsult fel, amikor a rendszeres mozgásról le kellett mondania.52 Ezzel az elbeszélés-panellel Ujfalvy ebben az esetben is a kritikák alól felmentő, azokat semlegesítő érvelésmódot alkalmazta, hiszen ő a „hízás” előrehaladását így kifejezetten Wesselényi 1844-ben bekövetkezett megvakulásához kötötte. 53 Hogy kövér volt-e Wesselényi? A bárót tehát egyes forrásaink széles mellkasúnak írják le, mások az elhízásra való hajlamot emelik ki. Valószínűleg Wesselényi életének egyes időszakai és a szövegek szerzői hozzá való viszonyuk (csodálták vagy „őszintén” elemezték), koncepciójuk (a sportember bemutatása) és a testről alkotott általános képük alapján fogalmazták meg benyomásukat ugyanarról a jelenségről. Forrásainkat vizsgálva az 1830-as évek második felétől már lehetett a „kövér” és „elhízott” szavakat használni a báró testalkatának leírására. Az elhízás a 40-es években, amikor Wesselényi olykor hónapokig ágyhoz volt kötve vagy csak mankóval tudott járni, egyre súlyosbodhatott. 54 Utólag sokan kora „férfiideáljának” tartották őt, ám kortársai nem tartották a szó szoros értelmében szépnek. Jósika Miklós szerint Wesselényi nem rendelkezett „szép vonásokkal”,55 s Széchenyiről szóló esszéjében Kemény Zsigmond is hasonló véleményen volt.56 Pulszky Ferencnek sem volt pozitív az első benyomása a báróról: vastagsága, álla, nagy kezei és fogai sem tetszettek neki, de azt is megjegyezte, hogy azért „beszélgetés közt feltűnik szépsége” is. 57 Herkules, Sámson, Egmont gróf vagy Ámor? Asszociációk Wesselényire A „Wesselényi Miklós” név kimondása – természetesen minden más névhez hasonlóan – különböző fogalmi vagy képi társításokat hív elő. Ebben a fejezetben 51 Wesselényi Miklós Napló i. m. 1820. júl. 17., 1822. márc. 4., 1822. márc. 15., 1822. márc. 31., 1835. dec. 7., 1838. febr. 17.; Csoma Borbála: Wesselényi Miklós levél- és naplórészletei a gräfenbergi gyógykúráról. Levéltári Közlemények 76. (2005) 1. sz. 179. 52 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 262. 53 Priszlinger Zoltán: Egy betegség hétköznapjai. Wesselényi Miklós szembaja és vaksága naplóbejegy zései tükrében. Történelmi Szemle 60. (2018) 57. 54 Wesselényi Miklós Napló i. m. 1820. júl. 17., 1822. márc. 4., 1838. febr. 17. 55 Jósika M.: Emlékirat i. m. 362–363. 56 Kemény Zsigmond: Széchenyi István. In: Magyar szónokok és statusférfiak. (Politicai jellemrajzok.) Kiadja Csengery Antal. Pest 1851. 420. 57 Pulszky F.: Életem és korom I. i. m. 73.
