Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 599 azt vizsgálom, hogy kortársai számára milyen asszociációkat keltett a báró személye, és hogy ezekben a képekben milyen szerepe volt Wesselényi küllemének. A vizsgálathoz kiegészítem az eddigi forrásbázist azokkal a szöveghelyekkel, melyekben egyes „tanúink” a bárót valamely más, elsősorban történelmi vagy kultúrtörténeti jelentőségű személyhez vagy fogalomhoz hasonlították, illetve ilyen jellegű jelzőkkel illették. Mindenekelőtt azonban egy Kemény Zsigmond által megfogalmazott jelenség magyarázatához szeretnék közelebb kerülni. „Érzem, hogy észrevétlenül a tündérvidék emlékeinek varázshatalma alá estem, és Zsibón, mielőtt az ember történész lehetne, akaratlanul regényíróvá válik.”58 – Kemény id. Wesselényi Miklósra utalt mondatával, de a fiú kapcsán maga és kortársai szintén gyakran eltávolodtak a tárgyszerű, higgadt és mérsékelt leírástól. De miért vált Wesselényi élete regénnyé, és miért éppen Wesselényi élete vált azzá? Kemény Zsigmond az esszéjében érzékeltette, hogy id. Wesselényi Miklós személyisége, híre és nevelési elvei milyen nehéz örökséget jelentettek az apját fiatalon elvesztő báró számára.59 Ezt jól mutatja, hogy Kazinczy egy 1809-es versében Papiriushoz és Attilához hasonlította az ifjú bárót. A római konzul képét először maga a kisgyerek használta saját magára vonatkoztatva hatéves(!) korában Zilahon a vármegye marchális gyűlésén elmondott beszédében, a hun vezér bőrébe pedig kilencévesen egy játék kedvéért bújt bele.60 Lehet, hogy a gyerek Miklósnak közvetlenül apja „ajánlotta” ezeket a példaképeket, de mindenféleképpen olyan környezetben nőtt fel, ahol ezek a történelmi hősök jelentették a mintát és a mércét számára. Ehhez az apai hagyatékhoz Kazinczy még hozzáadott egy hasonlóan terheset: a gyermek Miklósra a „princeps iuventutis Hungaricae” jelzőt ruházta,61 ami már a fiatal báró kapcsán megteremtette azo kat a személyes és társadalmi elvárásokat, amiket a különleges szerepre hivatottság okozott. De abban, hogy a regény elkészüljön, a felnőtt Wesselényinek is szerepe volt. Látványos sportsikereit, lovasbravúrjait gyakran nagy közönség előtt hajtotta végre, olykor patetikus és érzelmekre ható megyegyűlési és országgyűlési szónoklatai a nyilvánosság előtti (szerep)játékként is értelmezhetőek. Párbajai, politikai üldöztetése, az árvízi mentés és a megvakulás pedig tényleg 58 Kemény Zs.: A két Wesselényi Miklós i. m. 89. 59 Uo. 115–116. 60 Kazinczy Ferenc: Méltóságos báró Wesselényi Miklós úrhoz, Miklósnak fijához, midőn 13. esztende jébe belépvén [...] mint kapitánysegédtisztje az atyjának szolgálni kezdett. Buda 1809. 5., 8. 61 Kazinczy Ferenc id. Wesselényi Miklóshoz. Kázmér, 1806. jún. 3. In: Kazinczy Ferenc levelezése I–XXI. Kiad. Váczy János. Bp. 1890–1911. (a továbbiakban: KazLev), a hivatkozott hely: KazLev. IV. 932. lev. 175.; A Kazinczy által támasztott elvárásokról bővebben lásd Miskolczy Ambrus: Kazinczy és Wesselényi. Tiszatáj 63. (2009) 11. sz. 54–57.
