Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 597 fel kíváncsiságomat, [mert]... sokat hallottam beszélni s regélni báró Wesselényi Miklósról.” 45 A test nagysága kapcsán mégsem teljesen egységesek forrásaink. A fent idézett Obernyik- és Podmaniczky-szövegek egyaránt az „óriás” szóval írják le Wesselényi termetét, utóbbi szerző azt is megjegyezte, hogy a báró mellett 42 kilójával (10-11 éves fiatal fiú volt akkor) „megsemmisült vékonynak” érezte magát.46 A szóhasználat nem egyértelmű: az „óriás” szót elsősorban az átlagosnál magasabb termetre használjuk, de vonatkozhat akár a test szélességére, illetve mindkettőre egyszerre is. A többi forrás elsősorban Wesselényi mellkasának kerületét írja le szuperlatívuszokkal, esetleg a hasa méretére utal, de olyan szövegünk nincs, amelyik egyértelműen a báró magasságát emelné ki a fizikai nagyság összefüggésében. Sőt, a pontosságra nagymértékben törekedő Jósika-féle leírás azt hangsúlyozza, hogy Wesselényi nem volt nagyon magas, inkább középtermetű.47 Zavart az „óriás”, „hatalmas” vagy „herkulesi alkat” kifejezések okozhatnak, de valószínű, hogy a szövegek szerzői a kidülledő mellkasra gondoltak, vagy az őket nagyságával lenyűgöző nem-mindennapi alkat kapcsán maguk sem mérték fel, hogy ezt a hatást a test melyik „paramétere” kelti bennük. A „kidülledő mellkas” kapcsán azt is fontos megállapítani, hogy Wesselényi hajlamos volt az elhízásra, és a 40-es években már egyértelműen túlsúlyos volt. Kemény Zsigmond nem tért ki erre a negatív külső tulajdonságra, ami a szöveg műfaja és a szerző koncepciója alapján érthető, Ujfalvy viszont – ha nem is a testről szóló összefüggő szövegében – de emlékirata egy másik részében „őszintén” beszél a fizikai erejéről ismert sportember képével nehezen összeegyeztethető testi jelenségről. Az emlékiratíró a kövérségről szóló szövegében is „hősként” mutatja be Wesselényit: írása nyomán az elhízásra való hajlam öröklött tulajdonsága ellen gyerekkora óta kitartóan és elszántan küzdő, a fogyás céljáért testét különleges módon sanyargató báró képe rajzolódik ki.48 Az 1830-as évektől kezdve több forrásunk is használja a „kövér” vagy „vastag” szót a báróra,49 Széchenyi naplójá ban két alkalommal is metaforikusan tulajdonnevesítve csak „a kövér”-ként utalt rá („Der Dicke”).50 Wesselényi maga is többször írt hízékony alkatáról, egyik 45 Podmaniczky F.: Egy régi gavallér emlékei i. m. 162–163. 46 Uo. 164. 47 Jósika M.: Emlékirat i. m. 362. 48 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 262. 49 Gróf Széchenyi István Naplói I–VI. Szerk., bev. Viszota Gyula. Bp. 1925–1939. (Gróf Széchenyi István Összes Munkái X–XV.) (a továbbiakban: SZIN). A hivatkozott helyek: SZIN IV. 129–131. (1830. szept. 22.), SZIN V. 121. (1837. okt. 18.); Obernyik Károly naplójából i. m. 191.; Pulszky Ferenc: Életem és korom I. i. m. 73–75.; Jósika M.: Emlékirat i. m. 42.; Bártfay László naplói. S. a. r. Kalla Zsuzsa. Bp. 2010. 158., 233. 50 SZIN V. 141. (1837. dec. 23.), 402. (1840. szept. 7.)
