Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 591 „Kiálló nagy pofacsontok” és „bozontos haj” Ujfalvy Sándor emlékirata Másik összefüggő leírásunk szerzője, Ujfalvy Sándor emlékiratíró, szoros családi barátságban állt Wesselényi Miklóssal. Már az apák is jól ismerték egymást: zsibói birtokának gazdasági rendbetételére id. Wesselényi Miklós Ujfalvy Sámuelt kérte fel – legalábbis az emlékirat tanúsága szerint.20 A fiúkat, a két közel egykorú21 erdélyi nemest legszorosabban a vadászat szenvedélye és a modern gazdaság kialakításának terve kötötte össze.22 Önéletírásában a szerző számtalan olyan tör ténetet mesél el, olyan élethelyzetet vagy beszélgetést mutat be, mellyel azt bizonyítja, hogy Wesselényinek az egyik legközelebbi bizalmasa és barátja volt. Már az 1820-as években többször vendégeskedett Zsibón, s a báró anyjával, Cserey Helénával is „sokszor s órákig” beszélgetett. Wesselényinek volt olyan terve, amelybe jószágigazgatóján, Kelemen Benjáminon kívül csak Ujfalvyt avatta be, rábízta 1836-os párbaja idején végrendeletét, ő támogatta fia keresztelőjén a már idős, vak bárót, akinek halála után végrendeletének végrehajtását is felügyelte. Az emlékirat legintimebb történetei egyikében anyjának temetésén Ujfalvy vállára borulva látjuk a zokogva gyászoló Wesselényit, máskor az emlékirat szerzője a beteg báró mellett virraszt. 23 Wesselényi naplója alapján kapcsolatuk nem tűnik ilyen bensőségesnek. Itt hozzá kell tenni, hogy a Wesselényi-napló sajátos jellemzői egyes időszakokban nehezítik (sőt, szinte lehetetlenné teszik) a báró lelki életének vizsgálatát. Az utazások és a 30-as évek második felének Pozsonyban és Pesten töltött időszakai kivételével a napló nagyon „szűkszavú”, a napirend regiszterjellegű felsorolására szorítkozó, egy-két soros bejegyzéseket tartalmaz.24 Ezek épp azok az évek, amikor Ujfalvy emlékirata szerint szorosabb kapcsolatban álltak, a barátság mélységére vonatkozó kérdéseinkre így a diárium e részeiben nem kaphatunk választ. Többet tudhatunk meg a napló „bőbeszédű” időszakában zajló, 1836. áprilisi párbaj napjairól. Ujfalvy neve ekkor két alkalommal tűnik fel a Wesselényi-naplóban: egyszer Erdélyből való pozsonyi megérkezését rögzítette a báró, másnap pedig azt, hogy elhozott neki Zsibóról egy általa kért iratot.25 Arról, hogy a báró Ujfalvyra bízta volna végrendeletét – ami az emlékirat hangsúlyos története – Wesselényi 20 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 68–70. 21 Ujfalvy Sándor 1792-ben, Wesselényi Miklós 1796-ban született. 22 Vö. Benkő Samu: A gondolkodó tanú. In: Újfalvy Sándor: Emlékiratok. Bp. 1990. 13–15. 23 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 43., 68–70., 209., 272., 274–279., 282., 295., 299. 24 A napló részletes bemutatatását lásd Priszlinger Zoltán: Strigulákban mért férfiasság: szerelem és szexualitás ifjabb Wesselényi Miklós naplójában. Sic itur ad astra. 19. (2008) 1. sz. 209–211. 25 Wesselényi Miklós Napló. Wesselényi levéltár. Ifj Wesselényi Miklós iratai. OL Mikrofilmtár: x1966. Wesselényi Miklós Napló: 5495. és 5496. sz. tekercsek. 1836. ápr. 15., 16.
