Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
KORTÁRSI SZÖVEGEK ÉS OLVASATOK IFJ. WESSELÉNYI MIKLÓS TESTÉRŐL 592 nem írt semmit. Érdemes még egy, ehhez az eseményhez kapcsolódó szálat is bemutatni. Az emlékirat szerint Ujfalvy nagyon fontos emberré vált: Széchenyi tőle várta a párbajról érkező híreket. A memoár izgalmas, feszült és egyben humoros történetként írja le, hogyan kiabálta oda Ujfalvy a megbeszélt kódjukat a grófnak egy társasági esemény értetlen résztvevőinek jelenlétében.26 A történetet az idős, életét felelevenítő Ujfalvy önéletírásában is szerepeltette, Széchenyinél azonban nem hogy az eseményre nincs utalás a naplójában, de Ujfalvy neve vagy a párbaj kimenetelének híre sem kerül elő. Velkey Ferenc szerint a memoár számtalan eleme valószínűleg nem úgy történt meg, ahogyan azt a szerző leírta. 27 Az emlékirat hitelességére a legtöbb vele foglalkozó kutató reflektált. Benkő Samu azt emelte ki, hogy Ujfalvyt izgalmas közéleti társalgóként, nagy történetmesélőként ismerték, és visszaemlékezésében valójában a rendszeres elmesélésük által tökéletes anekdotákká csiszolódott történetek változatát írta le. Wesselényimonográfiájában Trócsányi Zsolt minden Ujfalvy-elbeszélést érezhetően nagy óvatossággal kezelt, Velkey Ferenc elemzése pedig azt hangsúlyozza, hogy az emlékiratíró különösen akkor rajzolta el történeteit, amikor azoknak ő volt a főszereplője. Kárpáti Attila István a báró gyerekkorának két történetét vizsgálva mutatta ki, hogyan kapnak Ujfalvynál hangsúlyt az elbeszélések egyes elemei, az általa vizsgált esetekben az apa szigora vagy a gyermek hősiessége. 28 Úgy tűnik, hogy Ujfalvy számára a Wesselényiről leírt történetek nagyon mást jelentettek, mint azok többi „főszereplőjének”. Széchenyi és Wesselényi személyében az erdélyi nemes kapcsolatba került a kor két nagyon ismert, legendás alakjával, s a velük való viszony kiemelt, különösen fontos helyet foglalt el a hozzájuk képest „átlagos” erdélyi nemes életében. Wesselényivel szoros volt a kapcsolata, de ebben a viszonyban sem volt egyensúly: a mindenki által ismert, népszerű, majd a nemzet hősévé és mártírjává váló báró környezetében sokan voltak, így az ő látószögéből Ujfalvy nem emelkedett ki úgy, ahogyan Ujfalvy számára „barátja” a saját helyzetéből. Az emlékirat történeteiben természetesen Ujfalvy „szintjéről” látjuk Wesselényit, az ő tetteit, mondatait és testét is. 29 26 Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai i. m. 284–286. 27 Velkey Ferenc: „Gyolyóbis vagy kard” – Széchenyi és Wesselényi feleselő szövegei barátságuk egyik mélypontján. In: „Nincs egy igaz barátom se!” Tanulmányok Széchenyi István politikai kapcsolatainak történetéhez. (Speculum Historiae Debreceniense 10.) Szerk. Velkey Ferenc. Debrecen 2012. 113. 28 Vö. Benkő S.: A gondolkodó tanú i. m. 17–20.; Trócsányi Zs.: Wesselényi Miklós i. m. 29., 94., 105., 221.; Velkey F.: „Gyolyóbis vagy kard” i. m. 106., 113.; Kárpáti Attila István: Ember az anekdoták mö gött. „Hőstettek” és gyászmunka Wesselényi Miklós gyermek- és ifjúkorában. Kút 13. (2014) 1. sz. 23–26. 29 Kárpáti Attila István szerint Ujfalvy – többek között – azért hangsúlyozza a Wesselényi-családdal való szoros viszonyát, hogy így Kemény Zsigmonddal szemben Wesselényi hitelesebb krónikásának tűnjön. Kárpáti A. I.: Ember az anekdoták mögött i. m. 27–28.
