Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Priszlinger Zoltán: Kortársi szövegek és olvasatok ifj. Wesselényi Miklós testéről
PRISZLINGER ZOLTÁN 587 38 éves báróval. Személyesen csak kilenc év múlva találkoztak újra, de levelezés útján élénk kapcsolatot tartottak: Kemény jegyzőkönyvekkel és adatokkal látta el készülő cikkeihez Wesselényit, könyveket küldött neki, a báró fiai számára pedig nevelőt ajánlott. Az 1840-es évek közepén háromszor is meglátogatta őt Zsibón: 1844-ben, 1845-ben Deák és Vörösmarty társaságában, 1846-ban pedig hét hónapot maradt a regényírásra alkalmas, nyugodt erdélyi birtokon.7 Ahhoz tehát nem férhet kétség, hogy jól ismerte Wesselényit és testét: látta az ereje teljében lévő bárót harmincas éveinek közepén, és látta a betegségekkel küzdő, vak embert is. A báró testéről szóló szöveg megfogalmazási módját, szóhasználatát, pontosságát mégis több tényező befolyásolta, így érdemes megvizsgálnunk, hogy milyen lehetőségei és korlátai voltak az esszéírónak, miért tért ki ilyen részletesen a báró külső bemutatására, valamint arra, hogy milyen szerepe van a vizsgált szövegrésznek az egész esszé gondolatmenetében. A Magyar szónokok és statusférfiak című kötet Politicai jellemrajzok alcíme vilá gosan megjelöli a benne található írások műfaját. A jellemrajz egyedi, a reformkorban kialakult és a 20. század második felében eltűnt műfajának sajátos jellemzője volt, hogy az életrajz elbeszélésének folyamát rendre megszakítja egy keresztmetszet megrajzolása az alany személyiségéről, s a kialakuló műben a tettek és a jellem egy egységet képeznek. Az állóképszerű jellemzés első eleme a külső leírása, amit a belső, a szónoki, majd az írói karakterjegyek bemutatása követ.8 Keményt íróként is foglalkoztatta az a kérdés, hogy milyen szerepe van a test és az arc leírásának a jellemábrázolásban. Újabban Kucserka Zsófia kutatásai mutatják be, hogy milyen komoly, a fiziognómiáról zajló elméleti esszéként is lehet értelmezni Kemény Gyulai Pál című regényének egyik párbeszédét. 9 Az írót tehát a jellemrajz műfaja inspirálta, érdeklődése pedig a külső részletes bemutatására sarkallta, de Wesselényi jellemének megrajzolásában még így is különösen hangsúlyosnak tekinthetjük a fizikális megjelenés szerepét. A küllemről szóló, általam kiemelten vizsgált leírás mellett a fizikai erő, az állóképesség, tehát a testhez kapcsolódó fogalmak az esszében elbeszélt több történetben is komoly szerepet játszanak. Wesselényi külsejének bemutatása egyrészt azért volt fontos Kemény számára, mert a „korszerű” teljes jellemzés ezt megkövetelte, másrészt a fizikum nála kiemelt 7 Papp Ferencz: Báró Kemény Zsigmond I – II. Bp 1922–1923. I. 91., 133., 271., 272., 302., 321., 323., 341.; Benkő Samu: A fiatal Kemény Zsigmond és naplója. In: Kemény Zsigmond naplója. Bev., s. a. r., jegyz. Benkő Samu. H. n. [Bp.] 1974. 98–104. 8 Vö. Kucserka Zsófia: Könyvbe vésett jellemek. A szereplői karakter Kemény Zsigmondnál és a 19. századi magyar regényben. (Ligatura) Bp. 2017. 86–87.; Szegedy-Maszák Mihály: Költői megformáltság Kemény Zsigmond politikai jellemrajzaiban. Irodalomtörténeti Közlemények 80. (1976) 3. sz. 352. 9 Kucserka Zs.: Könyvbe vésett jellemek i. m. 132–133.; Kemény naplója is arról árulkodik, hogy környezetének alakjait olyan szempontok szerint figyelte, amelyek alapján teljesebb jellemképet készíthetett róluk. A bejegyzésekben taglejtésekről vagy beszédmodorról is beszámolt. Benkő S.: A fiatal Kemény Zsigmond i. m. 106.
