Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Jeszenszky Géza: A brit külpolitika útja Ausztria–Magyarország felbomlasztásához
5 Jeszenszky Géza A BRIT KÜLPOLITIKA ÚTJA AUSZTRIAMAGYARORSZÁG FELBOMLASZTÁSÁHOZ * Az évszázados külpolitikai doktrínáját feladó Nagy-Britannia (és a világpolitika színterére lépő Egyesült Államok) nem állt olyan könnyen és egyértelműen az önrendelkezési elv alapján létrehozandó „nemzeti” kisállamok programja mellé, mint azt az utókor gondolja. A brit külügyminisztérium hosszú ideig megosztott volt abban a kérdésben, hogy szabad-e felszámolni a hatalmi egyensúly olyan fontos elemét, mint az Osztrák–Magyar Monarchia, maga a brit kormány pedig csak 1918 késő tavaszán-nyarán kötelezte el magát Közép-Európa radikális területi átalakítása mellett.1 Jelen tanulmányom az ide vezető, távolról sem egyenes vonalú utat mutatja be. A Habsburg Monarchia megőrzésétől a felosztás mérlegeléséig A magyar szabadságharc okairól és az 1849. évi tavaszi hadjáratról Kossuth emisszáriusa, Pulszky Ferenc és felesége, Walter Teréz, olyan eredményesen tájékoztatta a brit közvéleményt, hogy óriási rokonszenv támadt a magyarok iránt, a brit Alsóházban is többen kiálltak „a szabad és független magyar királyság” ügye mellett, elítélve az orosz beavatkozást. 1849. július 21-én Lord Palmerston külügyminiszter világosan leszögezte Nagy-Britannia közép-európai politikájának alapelvét: európai érdek Ausztria mint nagyhatalom fönnmaradása és integritása, ennélfogva bármi, ami gyöngítené Ausztriát, ellentétes Európa és Anglia * Angliai levéltári kutatásaim zömét a Magyar Tudományos Akadémia 1975. évi ösztöndíja tette lehetővé. A jelen téma tágabb vagy szűkebb összefüggéseit számos korábbi és újabb publikációm érinti, mindenekelőtt Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs. Magyarország megítélésének megváltozása Nagy-Britanniában (1894–1918). Bp. 1986., 2. kiadás 1994.; Peace and Security in Central Europe: its British Programme during World War I. In: Etudes historiques hongroises 1985. Bp. 1985. 457– 482.; A dunai államszövetség eszméje Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az I. világháború alatt. Századok 122. (1988) 648–663.; British Policy towards Central Europe during Word War I. In: 20th Century Hungary and the Great Powers. Ed. Ignác Romsics. New York 1995. 55–71. A jelen tanulmány egyik korábbi munkám folytatásának is tekinthető, lásd A brit külügyminisztérium és Magyarország. 1890–1914. Történelmi Szemle 20. (1977) 209–246. 1 Az elveszett presztízs című könyvem 7. fejezetében összefoglaltam a Brit Birodalomnak az Osztrák– Magyar Monarchia felbomlásában – felbomlasztásában – vitt, meghatározó szerepét. A közvéleményt e folyamatban nagymértékben befolyásoló személyekről és fő orgánumukról lásd Jeszenszky Géza: A történelmi Magyarország egyik sírásója: H. W. Steed. In: Emlékirat és történelem. A VII. Hungarológiai Kongresszus (Kolozsvár, Cluj-Napoca, 2011. augusztus 22–27.) azonos című paneljének anyaga. Szerk. Horváth Jenő – Pritz Pál. Bp. 2012. 18–34. TANULMÁNYOK
