Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 561 a Magyar Királyság területén kívülről való származását (mondhatni, „német”, azaz etnikailag idegen mivoltát) a vélemények elemzéséből még csak érzékelni sem lehet. Igaz, ennek az is az oka lehet, hogy nagyon kevesen szerezhettek személyes benyomást a vélemények lejegyzéséig a fiatal nőről. S bár világosan érezhetőek a különbségek az asszony megítélésében, egészében véve nem látszik elutasítónak Lux Anna kapcsán a Wesselényit ismerők köre (leszámítván persze Ujfalvy Sándort, akinek a véleményét az utólagos nézőpont befolyásolta). Többnyire méltányolhatónak (sőt, üdvözlendőnek) tartják a báró házasságát, mert ez – kimondva, kimondatlanul is – a testi elesettség legyőzése gesztusának tűnik, az összeroppanás helyett a lelkierő bizonyítékának, amely éppen a családalapításban, az utódok nemzésében ragadható meg. Úgy tűnik tehát – kiemelve, hogy az elemzett anyag még nem teljes, s éppen a Wesselényit élesen elutasítók véleménye hiányzik belőle –, hogy a Trócsányi Zsolt által a „legnagyobb meszaliánsz”-nak nevezett házassági botrány valójában nem látszik végletesen provokáló erejűnek. Főként, ha Lux Anna második házasságának megítéléséhez mérjük, amelyről ugyan jóval kevésbé állnak a rendelkezésünkre elemezhető szövegek, ám ez a kevés is (Ujfalvy Sándor emlékirata) igencsak vehemens felháborodásra enged következtetni. Elmondhatjuk tehát: Wesselényi Miklós házassága és annak az utóélete is normasértő volt. A botrányt keltő módon feleségül vett fiatal nő maga is merte követni azt az öntörvényű viselkedésmintát, amelyet Wesselényi Miklós egész életében gyakorolt. Azt azonban már aligha lehet eldönteni, hogy ebben vajon saját idegensége, az erdélyi arisztokrata normákon való kívülállása vezette, vagy éppen férje példája bátorította-e fel. Több ízben is azt láthattuk ugyanis, hogy maga Wesselényi próbálta a magasabb körökbe való beépülés minden lehetséges műveltségi és társasági elemével felruházni ifjú feleségét. Mintha csak egy klasszikus mítoszi előkép aktuális variációját látnánk Lux Anna történetében: Pygmalion életre kelt és önállósult... THE SOCIAL CONTEXT OF A MÉSALLIANCE On the Contemporary Attitudes to the Marriage of Miklós Wesselényi By Márton Szilágyi SUMMARY The paper explores the contemporary reflections on the marriage of Baron Miklós Wesselényi (1796–1850) on the basis of published and unpublished letters and memoirs. It comes to the conclusion that the general attitude to the marriage was far from strongly negative. The sources consulted show that, as the bride, Anna Lux (1827–1865) is