Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 554 reagált a hírre: „Mindenekelőtt vedd szives idvezlésemet, és szivbeli örvendezésemet, családi szépen fejlett viszonyaidra nézve. Lelked erejébe, melly képes vala a’ hála szentebb érzelmeinek áldozatúl vínni a’ közlelkűség silány bábjátékait, erősen bízom, hogy az magát fogytig bóldognak érzeni a’ férji szerelem és atyai szeretet szép öleiben. Nincs tehát egyéb kivánságom e’ részben mint az, hogy az ég hagyja Isten Miklós fiacskádat is neked és a hazának, ’s adjon belőle ez utóbbinak olly nagy hű fiat, mint – ne vedd hizelgésnek, mert ehhez nem tudok – magad vagy, és valának öseid közől többen!”55 Fáy esetében viszont az a sajátos, hogy neki gyakor latilag nem volt mondanivalója a házasságra, számára a kisfiú születése az ünneplendő esemény. Ezt valóban úgy értékeli, amint a korábbi reakciók kapcsán körvonalazhatjuk. Az viszont, hogy magára a házasságra egy szava sincs, annyira nem is meglepő, ha saját házasságának történetére gondolunk, hiszen a nőtlen Fáy előbb a házába fogadott egy parasztlányt, Sziráki Zsuzsit, méltó felnevelését ígérve, majd amikor a 14 éves lány teherbe esett tőle, lányaként kezelte őt, a születendő kisfiút meg mintegy unokájaként, s csak jóval később vette el feleségül a lányt s vette saját nevére a kisfiút (akit eredetileg Nagy Gusztáv névre kereszteltek, s csak a házasság után lett Fáy Gusztáv).56 Bizonyos mértékig tehát párhuzamba állítható Fáy ran gon aluli házasságának a története a Wesselényiével, csak Fáy esetében kisebb volt az eltérő rendi státusz különbsége, miközben sokkal kevésbé nyílt és gyors volt a rangon aluli házasság társadalmi megjelenítése. Sőt, Fáy csak akkor vállalkozott a kapcsolat törvényesítésére, évekkel a gyermek születése után, amikor a kisfiú életben is maradt. Wesselényi viszont úgy vette el Lux Annát, hogy nem lehetett biztos abban: valóban fia születik, s életben marad-e a gyermek. Nem a házasságkötés tényére reagálva, hanem kicsit később, 1847-ben egy erdélyi arisztokrata, gróf Gyulay Lajos, aki Wesselényi iránt eleve tisztelettel és rokonszenvvel viseltetett, igencsak megértően nyilatkozott naplójában a báró választásáról. „Onnan [tudniillik Gräfenbergből – Sz. M.] hazajőve megvakult mindkét szemére, de nem szűnt részt venni haza dolgaiban, melyért oly buzgón vér maig is szíve. Egy gräfenbergi parasztlányt hozott onnan magával, kit el is vett, és kitől már két fia van. E leány reá nézve valóságos áldás, mert nem mozdul mellőle, ápolja tisztelve, talán szeretve, és háládatosságának legnagyobb jeleit tanúsítja. A jó Isten nevelje fiait is hozzá hasonlókká, és nyisson szebb kort számára, mint a mostani!” 57 55 Fáy András Wesselényi Miklósnak, 1846. júl. 15. A levélre rájegyezve: a címzett december 28-án vette. Arhivele Nationale direcţia judeţeana Cluj. Fondul familial Wesselényi din Jibou. Fond nr. 250. Inv. nr. 1303. Nr. 137. 56 Erről lásd Völgyesi Orsolya: Fáy András „különös házassága”. In: Uő: Írók, szerepek, stratégiák. Bp. 2010. 187–198. 57 Az 1847. nov. 21-ei naplóbejegyzést lásd Gyulay Lajos: Napló (1820–1848). Vál., bev., jegyz. Csetri Elek. Kolozsvár 2004. 453.
