Századok – 2019

2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése

SZILÁGYI MÁRTON

549

Ehhez persze tudni kell: nem sokkal korábban Vörösmarty Zsibón járt Deákkal együtt,35

tehát személyesen megismerhette Lux Annát, akit ezu

tán a Wesselényinek szóló levelek kötelező üdvözléseiben rendre említett is, s Vörösmarty volt az, aki korábban Wesselényit kérte föl 1845-ben született Mihály fia keresztapjának, Deák Ferenc, Stettner György és Vachott Sándor mellett.

36 Wesselényi bizonyos értelemben csak viszonozta Vörösmarty gesztusát. A költő számára tehát csak annyi lehetett az újdonság, hogy törvényesen is megtörtént a házasság, hiszen mind Wesselényi és Lux Anna kapcsolata, mind az a tény, hogy a nő terhes, ott tartózkodása alkalmával nyilvánvalóan kiderülhetett.

37

Wesselényi Kemény Zsigmondnak is megírta a hírt, de szinte mellékesen, egy más természetű, politikai aktualitásokat tartalmazó levél lezárásaképpen hozta szóba: „Fogtad eddig hallani, hogy nőm van és fiam van. Ajánlom őket szívességedbe.”38

A

levelet kiadó Ferenczi Zoltán szerint erre a levélre Kemény soha nem válaszolt, s valószínűleg meg sem kapta, mert hisz „Wesselényinek nősüléséhez és rá kevéssel első fia születéséhez bizonyosan gratulált volna”.39

Lehetséges egy ilyen magyarázat is, de a hallgatás mögött valamiféle tudatos szándék is lehet. Nyilván nem arról van szó, hogy Kemény ne vette volna tudomásul Lux Anna személyét. Ferenczi arra is figyelmeztet, hogy Kemény hamarosan személyesen kereste föl Wesselényit,40

s az 1846-os naplójegyzetekből kitűnik, hogy ő és Lux Anna (akit ő következetesen bárónéként emleget) céllövészetben versenyeztek, s ebben Lux Anna igen ügyes volt.41

Egyébként Lux Annának a Keménytől méltatott és elismert céllövői képessége bizonyosan nem a nő eredeti neveltetéséből következett (apjának társadalmi státusza aligha tette volna szükségessé és lehetségessé ilyen képességek kifejlesztését), nem is szerepelt, azt csak a kritikai kiadás toldotta bele, lásd Ferenczi Zoltán:

B. Wesselényi levelei Vörös

martyhoz. Irodalomtörténeti Közlemények 10. (1900) 4. sz. 440–444., a levél szövege itt: 441. 35 Ennek a látogatásnak az üdvözlésére született Garay János verse (Garay egyébként nem volt részese az eseménynek), de a költemény nem említi Wesselényi házasságát. Lásd Garay János

: Wesselényi láto

gatói (1846). In: Garay János összes költeményei egy kötetben. Baráti megbízásból kiadja Ney Ferenc. Pest 1854. 107–110.

36 Vörösmartynak a keresztkomák kiválasztásában követett stratégiájáról lásd Szilágyi Márton:

A

„nemzeti költő” szereplehetőségei és válságai. Vörösmarty társadalmi státuszáról. In: Uő:

Hagyománytöré

sek. Tanulmányok az 1840-es évek irodalmáról. Bp. 2016. 21–32., különösen: 28.

37 Az útról röviden megemlékezik Tóth Dezső: Vörösmarty Mihály. 2. kiadás. Bp. 1974. 355–356. Részletesebben lásd Gaál György:

Vörösmarty 1845-ös erdélyi körútja Deák kíséretében, Wesselényi vonzásában. In: Álmodónk, Vörösmarty. Tanulmányok. S. a. r., jegyz. Egyed Emese. (Erdélyi Tudományos Füzetek 238.) Kolozsvár 2001. 126–135.

38 Wesselényi Miklós Kemény Zsigmondnak. Zsibó, 1845. dec. 31. In: Ferenczi Zoltán:

B. Wesselényi Miklós levelei b. Kemény Zsigmondhoz. Irodalomtörténeti Közlemények 11. (1901) 3. sz. 348–363., a levél szövege itt: 356–357.

39 Uo. 357.

40 Kemény 1846. ápr. 15-től júl. 30-ig időzött Zsibón. Uo. 358.

41 Kemény egyenesen azt mondja: „A bizonyos, hogy a báróné Erdélyben legjobban lő.” Kemény Zsigmond naplója. Bev., s. a. r. Benkő Samu. [Bp.] 1974. 115., 117., az idézet itt: 117.