Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
EGY RANGON ALULI HÁZASSÁG TÁRSADALMI KÖRNYEZETE 548 tekinthető női életkor. Mindazonáltal ez a tény önmagában aligha okozott volna megrökönyödést a 19. század negyvenes éveiben.28 Trócsányi Zsolt röviden és pontosan jellemezte ezt az eseményt: „Az első nagy meszaliánszról van szó a modern magyar arisztokrácia életében.”29 A tömörségre való sikeres törekvés szellemében azonban Trócsányi nem tette egyértelművé, milyen források alapján tudta megragadni ennek az eseménynek a visszhangját, s így azt sem tudni, hogy az alant következő gyűjtés vajon kiterjed-e minden olyan írásbeli megnyilvánulásra, amely egykorúan a házasság hírére keletkezett, s amelyről Trócsányinak is tudomása volt. Wesselényi a nősülését és fiának a születését szinte egyszerre írta meg több magyarországi barátjának.30 Már az is igen érdekes, kikről gondolta azt Wesselényi, hogy a hírt személyesen kell tudtukra adnia. Nem biztos, hogy valamennyi erre érdemesített személyről tudomásunk lehet, de azok, akik bizonyíthatóan belekerültek ebbe a körbe, azok mind Wesselényi fontos politikusi és/vagy írói ismeretségei közé sorolhatóak. (Ezek között a személyek között vannak régi erdélyi ismerősök, mint például Döbrentei Gábor,31 s vannak magyarországi barátok, akiket a politikai nézetazonosság is közel hozott Wesselényihez, mint például Deák Ferenc, Bezerédj István vagy Vörösmarty Mihály). Az eddig felszínre került adatok tüzetesebb elemzése azonban annak ellenére sem fölösleges, hogy mindez nem módosítja a Trócsányi kurta értékelésében felvázolt tendenciákat.32 Ám bizonyos tanulságok akkor is adód hatnak, ha egy teljes kép kirajzolására még aligha lehet vállalkozni. 33 A Vörösmarty-levelezés kiadott anyagából régtől ismeretes Wesselényinek az a levele, amely igen lakonikusan így adta hírül a házasságát: „Tudtotokra adom ezennel neked és tisztelt nődnek, hogy jó kis Ninám (Lux Anna) nehány nap óta nőm. Ajánlom őt barátságotokba.” 34 28 Vö. V. László Zsófia: Női szerepek változása a protestáns halotti beszédek tükrében (1711–1825.). Kézirat. (Megjelenés előtt a Ráció Kiadó Ligatura című könyvsorozatában.) Különösen: A nőkérdés a halotti beszédekben című fejezet. Az elemzés alapjául szolgáló adatok erdélyi temetési búcsúztatókon alapulnak. 29 Trócsányi Zs. : Wesselényi Miklós i. m. 522. 30 Az anyagban való tájékozódáshoz fontos adalék Venczel J. : Ifjabb Wesselényi Miklós személyi levéltá ra i. m. 11–43. A levéltári kutatásban nyújtott segítségéért T. Szabó Leventének tartozom köszönettel. 31 Wesselényi és Döbrentei ismeretségének a kezdeteire lásd Kárpáti A. I.: Wesselényi Miklós kapcso latrendszere i. m. 16–44. 32 Trócsányi Zs. : Wesselényi Miklós i. m. 522. 33 Erre azért is szükség van, mert a házasság időszakáról még legújabban is csak igen röviden emlékezik meg Wesselényi legszorgalmasabb kutatója, lásd Kárpáti A. I . : Wesselényi Miklós kapcsolatrendsze re i. m. 174. 34 Wesselényi Miklós Vörösmarty Mihálynak. Zsibó, 1845. dec. 1. In: Vörösmarty Mihály levelezése. S. a. r. Brisits Frigyes. (Vörösmarty Mihály Összes Művei 18.) Bp. 1965. 170. A levélközléshez tartozó jegyzet szerint először Ferenczi Zoltán közölte Wesselényi sajátkezű másolatgyűjteménye alapján (lásd uo. 402.). Megjegyzendő, hogy nem csoda, ha az olvasó nem érti, miért kellett Wesselényinek a Nina nevet zárójelben értelmezni egy Vörösmartynak szóló levélben. Nem is kellett. Ez ugyanis Ferenczi közlésében
