Századok – 2019
2019 / 3. szám - EGY REFORMKORI ÉLETPÁLYA ÚJ KONTEXTUSAI. TANULMÁNYOK BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓSRÓL - Szilágyi Márton: Egy rangon aluli házasság társadalmi környezete. Wesselényi Miklós házasságának egykorú megítélése
SZILÁGYI MÁRTON 543 tűnő, magánéleti jelentőségű naplókötetekre érvényesek.7 A Kolozsvárott őrzött Wesselényi-hagyaték hozzáférhetősége és kutathatósága ma már korántsem annyira reménytelen, mint az előző évtizedekben volt, s mint amennyire ezt – alighanem a mulasztások miatti nyugtalan lelkiismeret megnyugtatása érdekében is – a magyarországi történeti kutatás hallgatólagosan azóta is sugallni szokta. Ezt jól mutatja Kárpáti Attila István nemrégiben elkészült és megvédett doktori disszertációja, amely komoly kolozsvári levéltári kutatásra épült. Ezen a ponton tehát az erdélyi magyar történetírás mulasztása sem tagadható (Kárpáti egyébként nem erdélyi), a helyben élő szakemberek (történészek és irodalomtörténészek) sem siettek és sietnek törleszteni azt az adósságot, amelyet Wesselényi Miklós kapcsán felhalmozott a kutatás. De legyünk méltányosak: a tervek és a szándékok nem hiányoztak, csak a nagy elhatározásokból vajmi kevés valósult meg. Eddig. Azért vannak jócskán újabb eredmények is. Mindenképpen meg kell említeni – a teljesség igénye nélkül – azt az évfordulós, 1996-os tanulmánykötetet, amely elsősorban köztörténeti, illetve eszmetörténeti irányultságú konferencia-előadásokat gyűjtött össze,8 valamint Dávid Gábor Csabának az irodalomtörténet felől érkező tanulmánykötetét: ez elsősorban filológiai alapozású, eszmetörténeti érdekeltséggel jellemezhető vállalkozás, amely egyfelől a Balítéletekről születésével fog lalkozik, másfelől a báró szépirodalmi kísérleteit kívánja közzétenni és kommentálni.9 Régóta készül a Kölcsey kritikai kiadás könyvsorozatában a Wesselényivédőbeszéd szövegközlése Pajkossy Gábortól – az áttekintett anyag alapján ő már több, igen érdekes tanulmányt tett közzé, amelyek vagy Wesselényit állítják a középpontba, vagy legalább érintik a személyét.10 Ám ezek a megközelítések (bár milyen sok eredményt hoztak is) nem aknázták ki mindazon lehetőségeket, amelyeket a fönnmaradt, kivételesen gazdag forrásanyag lehetővé tenne. Ezek közé a lehetséges irányok közé tartozik a mentalitástörténet is, amely csak szórványosan mutatkozott meg eddig a Wesselényi-szakirodalomban.11 A mentalitástörténeti 7 A napló ezen sajátosságáról és az eddig kiadott részekről historiográfiai szempontból lásd Priszlinger Zoltán: Strigulákban mért férfiasság. Szerelem és szexualitás ifjabb Wesselényi Miklós naplójában. Sic itur ad astra 58. (2008) 210–211. 8 Wesselényi emlékülés. Szerk. Takács Péter. (A Kölcsey Társaság füzetei 8.) Fehérgyarmat 1996. 9 Dávid Gábor Csaba: „Célunk tökéletesedésünk”. A nemzetnevelő Wesselényi Miklós. (Irodalomtörténeti füzetek 172.) Bp. 2013. A kötetről készült – új interpretációs lehetőségeket felvázoló, tanulmányértékű – recenziót lásd Völgyesi Orsolya tollából: Irodalomtörténeti Közlemények 109. (2015) 2. sz. 268–275. 10 Mint például Pajkossy Gábor: „Eljött az idő. Hogy nékünk is hazánk legyen”. Az örökváltság és a jobbágytelken élő nemesek kérdése az 1834. decemberi szatmári megyegyűlésen. In: A felhalmozás míve. Történeti tanulmányok Kövér György tiszteletére. Szerk. Halmos Károly et al. Bp. 2009. 152–162. 11 Ennek az iránynak a módszertani és historiográfiai megközelítéseire lásd Czoch Gábor: A mentalitástörténet. In: Bevezetés a társadalomtörténetbe. Hagyományok, irányzatok, módszerek. Szerk. Bódy Zsombor – Ö. Kovács József. Bp. 2003. 467–493. A mentalitástörténet jelentkezésére a Wesselényi-szakirodalomban lásd Szűcs Pál: Nemesi és/vagy polgári virtus? A politikai konfliktuskezelés
