Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Lévai Csaba: George Washington mint rabszolgatartó
GEORGE WASHINGTON MINT RABSZOLGATARTÓ 536 létező egykamarás Konföderációs Kongresszus tagjait mentesítette a „hathónapos szabály” hatálya alól. George Washingtonban mindez csak akkor tudatosodott, amikor kiderült, hogy főállamügyésze, a szintén virginiai Edmund Randolph (1753–1813) három rabszolgája a szabadságáért folyamodott a pennsylvaniai felszabadítási törvény alapján. 39 Washington az üggyel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy Randolph és az ő esete különböznek egymástól, mivel a főállamügyész – annak érdekében, hogy Pennsylvaniában is folytathassa jogászi tevékenységét – letette az állam állampolgári esküjét, s ezért az 1780-as törvény hatálya alá esik, rabszolgáival egyetemben. Arra kérte titkárát, kérje ki Randolph jogi tanácsát anélkül, hogy annak tudomására hozná, az elnök megbízásából fordul hozzá. Továbbá arra is utasítást adott Tobias Learnek, hogy ha az elnök bármelyik rabszolgája azon gondolkodna, hogy a pennsylvaniai törvény alapján szabadságáért folyamodna, „küldje az összeset haza, vagy azokat, akiket Washington asszony nem kíván megtartani”. Washington annak ellenére kérte erre az óvintézkedésre titkárát, hogy úgy gondolta, a „hathónapos szabály” rá és „családjára” nem vonatkozik, mégis úgy vélte, hogy „a szabadság eszméje olyan kísértés lehet, amelynek [a rabszolgák] nem tudnak ellenállni”. Jó stratégaként az elnök azt is pontosan kitervelte, hogy miként lehetne a rabszolgák Virginiába juttatását a legzökkenőmentesebben és feltűnés nélkül lebonyolítani. Úgy vélte, hogy erre kiváló alkalmul szolgálna Martha Washington amúgy is tervezett hazalátogatása, mivel ebben az esetben az érintett rabszolgák számára sem tűnne fel, valójában miről is van szó. 40 A főállamügyész jogértelmezése azonban nem egyezett a Washingtonéval. Úgy vélte ugyyanis, hogy az 1780-as törvény általános érvényességgel bír, vagyis, ha „egy rabszolgát behoznak az államba s hat hónapon át folyamatosan ott tartózkodik, akkor kérvényezheti a szabadságát, tekintet nélkül arra, hogy milyen okból vitték be, s mindez azokra a rabszolgákra is teljes mértékben vonatkozik, akiket az általános kormányzat tisztségviselői vagy a Kongresszus tagjai hoztak ide”. 41 Ez Washingtonra nézve kedvezőtlen válasz volt, mivel azt jelentette, hogy a hat hónap letelte után az ő rabszolgái is ki lesznek téve a „szabadság szelleme kísértésének”, s a törvény az ő oldalukon áll majd. Ezért levelében Lear arra is kitért, mekkora veszélye van annak, hogy ez a lehetőség a pennsylvaniai abolicionisták jóvoltából a rabszolgák tudomására juthat. Az elnök nem nyugodhatott meg, mivel 39 Tobias Lear levele George Washingtonnak, 1791. ápr. 5. PGW. Presidential Series 8. March – September 1791. Ed. Mark A. Mastromarino. Charlottesville–London 1999. 67. 40 George Washington levele Tobias Learnek, 1791. ápr. 12. Uo. 85–86. 41 Tobias Lear levele George Washingtonnak, 1791. ápr. 24. PGW. Presidential Series 8. i. m. 130–131.
