Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal
DEÁK ÁGNES 515 A Zemplén megyéből Szirmay gróf közvetítésével befutott iratok valójában nem megyei irattárból kiemelt iratok voltak, hanem 1849 decemberében készült feljegyzések, Lehoczky László (1848 tavaszán Zemplén megye alispánja, 1850 tavaszán majd egy fél évig a megye vezetője), úgy tűnik, jobban bízott a tanúvallomások hitelében.38 Kulin Pál megyebeli törvényszéki ülnök Rövid leirata Kossuth Lajos expeditori és prókátori életének címmel Kossuth 1823–1824-ben Pesten teljesített joggyakornoki időszakáról nyilatkozott, s őt nagy kártyásként, tékozló züllöttként irathamisítással vádolta. Kulin Péter ügyvéd pedig egy a Kossuth és apja által Kulin későbbi felesége terhére 1829-ben állítólag elkövetett konkrét csalás történetével állt elő, illetve a „korban szárnyra kapó pletykák” egyikét melegítette fel, miszerint Kossuth özvegy Szapáry Péterné Csáky Julianna grófnő terebesi uradalmának ügyvédeként kártyaadósság kifizetése érdekében sikkasztott a grófnő pénzéből. Emellett egy keltezés és aláírás nélküli német nyelvű irat Kossuthnak 1832-ben történt esetét foglalta össze, miszerint Kossuth a megyei árvaszéki bizottmány engedélye nélkül értékesítette a rábízott árvavagyont. Ez ügyben a megye valóban elmarasztalta Kossuthot, akinek Zemplén megyei karrierje ezzel véget is ért. 39 A felsoroltakból láthatjuk, igen-igen sovány alapanyag gyűlt össze a reménybeli ellenpropaganda számára. Természetesen szóba sem jöhetett ezeknek az információknak a magyarországi felhasználása, de nem is ez, hanem a külföldi propaganda volt a cél. Nem tudjuk, végül történt-e bármiféle „hasznosítása” az összegyűlt adatoknak40 , az a tény azonban, hogy a jelentések, levelek Bach személyes irathagyaté kában pihentek, inkább azt valószínűsítik, hogy józan mérlegelés után valamely íróasztalfiók mélyére süllyeszették őket. A lázadó vezetők egymás közötti levelezéséből álló, publikálásra előkészített hivatali irategyüttes kompromittáló értékében, úgy látszik, jobban bíztak a belügyminisztérium vezetői, míg a „karaktergyilkossági” egy ezüst kalánkát vigyázatlanságbul vagy természeti ösztönbül magával vivő”. Lásd Széchenyi István: A Kelet népe. Szerk. Ferenczi Zoltán. (Széchenyi István Összes Munkája V.) Bp. 1925. 392. A néhány hónappal korábban Ponori Thewrewk József tollából megjelent Kossuth-ellenes röpirat Kossuth anyját vádolta ezzel. [Ponori Thewrewk József]: Adalék az 1848/9-ik évi magyar forradalomhoz. 1. Magyaror szag ormadara, Kossuth Lajos. 2. Történetészeti adatok, jellemföstések, fölvilágositások, igénytelen javaslatok. Előizletül egy terjedelmes munkából. Magyarul és németül. 1. füzet. Bécs 1849. 8. 38 A csatolt iratok a következők: Kulin Péter feljegyzése. Sátoraljaújhely, 1849. dec. 10.; „Rövid leirata Kossuth Lajos expeditori s prokatori életének” címmel, Kulin Pál aláírásával. Sátoraljaújhely, 1849. dec. 10.; „Belege zur Characteristik Ludvig Kossuth’s” címmel feljegyzés, aláírás és keltezés nélkül. 39 Kulin Pál a Zemplén megye történetét összefoglaló monográfia szerint a forradalmi kormány alatt rögtönítélő bíróság tagja volt, s 1849 után börtönbüntetést szenvedett. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely r. t. város. Szerk. Borovszky Samu. (Magyarország vármegyéi és városai) Bp. [É. n.] 486.; Kossuth Zemplén megyei tevékenységéről összefoglalóan lásd Oláh Tamás: Kossuth Lajos és Zemplén vármegye. Forráskiadvány. Miskolc 2002., a terebesi sikkasztási, illetve a boreladási ügyről itt: 18–20. Vö. Barta István: A fiatal Kossuth. Bp. 1966. 61–80.; Lackó Mihály: Kossuth zempléni válsága. Medve tánc 1986. 2–3. sz. 165–179. 40 Kosáry Domokos értesülése szerint a zempléni borvásárlás ügyét 1849 őszén már megszellőztette egy cikk a Times hasábjain. Kosáry D . : Kossuth Lajos a reformkorban i. m. 96.
