Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal
DEÁK ÁGNES 505 Haynau megbízásából Zákos Elek korábbi kamarai tisztviselőnek is, aki már a megelőző évtizedben pénzügyi visszaélések feljelentésével bizalmi szálat épített ki a birodalmi vezetés köreivel. Ő azonban leginkább a már elkészített kivonatokat használhatta az összeállított mutató alapján – főképp az általa ismert erdélyieket illetően.6 Zákos (akinek szavahihetősége megkérdőjelezhető) saját bevallása sze rint az egyes aktákról többeknek is készített másolatokat, például huszonkettőt Schwarzenberg miniszterelnöknek.7 Fuchs tanácsos láthatólag tőlük függetlenül dolgozott, s amikor az év végére befejezte munkáját, Alexander Bach belügyminiszter arra kérte, küldje át hozzá az iratokat Bécsbe, hogy mindenekelőtt a magyar és a bécsi mozgalmak összefonódásait világosabban láthassák.8 Végül a do kumentumokat 1851 nyarán szállították Bécsbe, átmenetileg a Haus-, Hof- und Staatsarchivban őrizték, majd a külügyminisztériummal való egyezkedés után a Legfelső Rendőrhatóság megszerezte a felügyeleti jogot az akták felett. 9 A hivatali iratok mellett természetesen a sajtó szolgáltathatta a másik kézenfekvő forrást a terhelő adatok összegyűjtésére. Viszonylag későn, 1850 tavaszán igényelte Florian von Macchio vezérőrnagy pest-budai katonai kerületi parancsnok a forradalmi időszakban a fővárosban és a megyei városokban megjelent napilapok (elsősorban a Közlöny, Pesther Zeitung, Preßburger Zeitung, Der Ungar, Der Wahre Ungar) teljes sorozatainak összegyűjtését az 1848. szeptember 1. és 1849. augusztus vége közötti időszakra vonatkozóan. 10 A hadi események első összefoglalóit a császári hatóságok az Aradon fogva tartott honvédtisztekkel íratták meg, ahogy Hermann Róbert fogalmaz, „az aradi várbörtönben kisebbfajta szerzői munkaközösség” alakult, amelynek tagjai azonban szerzőként még jó ideig nem léphettek a nyilvánosság elé. Munkáikat minden bizonnyal a császári hadvezetés által kezdeményezett első hadtörténeti összefoglalókhoz használták fel. 11 6 Podolsky jelentése Johann Kempen von Fichtenstammhoz, a Legfelső Rendőrhatóság vezetőjéhez. Bécs, 1853. ápr. 18. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA), Haus-, Hof- und Staatsarchiv, Ministerium des Äußern, Informationsbüro BM Akten (a továbbiakban: HHStA MdÄ IB BM) 8055/1860.; Zákosról és Wassról lásd Deák Ágnes: „Zsandáros és policzájos idők”. Államrendőrség Magyarországon 1849–1867. Bp. 2015. 152–153., 250–251., 418–434. 7 Zákos jelentése a magyarországi katonai és polgári kormányzósághoz. Buda, 1853. febr. 15. ÖStA HHStA MdÄ IB BM 8055/1860.; „Verzeichniß einiger Kossuth’s Akten” címmel feljegyzés Zákos kézírásával, 91/1854. számozással, dátum nélkül. MNL OL D 41 Abszolutizmus kori levéltár, K. k. Militär- und Civil-Gouvernement für Ungarn, Militär Section, 6. d. 8 Alexander Bach leirata Karl Geringerhez. Bécs, 1849. dec. 12. MNL OL D 51 Abszolutizmus kori levéltár, K. k. Commissär für Ungarn Karl Freiherr von Geringer, elnöki iratok, 1849:265. 9 Összefoglaló a Legfelső Rendőrhatóság első ügyosztályának jelentéséről, aláírás és dátum nélkül [1856. okt. vége] ÖStA, Allgemeines Verwaltungsarchiv (a továbbiakban: AVA), Oberste Polizeibehörde Präs. I. 3265/1856. A gyűjteményről lásd Tábori K.: Titkosrendőrség és kamarilla i. m. 96–138. 10 Florian von Macchio átirata Szent-Ivány Vincéhez. Pest, 1850. márc. 1. MNL OL D 77 1850:2843. 11 Vö. Hermann Róbert: Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar történetírásban. Aetas 15. (1999) 1–2. sz. 64–65., az idézet itt: 65.
