Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Deák Ágnes: Fegyverek helyett tollal
FEGYVEREK HELYETT TOLLAL 504 Előkészületek a forradalom és szabadságharc „hivatalos” történetének megalkotására Kezdettől fogva a megszálló katonai hatóságok, valamint az ostromállapot árnyékában tevékenykedő új közigazgatási tisztviselők feladatai közé tartozott a forradalmi kormányzat tagjai által hátrahagyott iratanyag és vagyon felkutatása, lefoglalása, illetve feldolgozása. Ez a folyamat már 1849 nyarán megindult a császári haderő előrenyomulásával kialakult hátországban.3 Az iratbegyűjtésben elsősorban a Magyarországot megszálló III. hadsereg parancsnoka, Julius von Haynau báró táborszernagy tartotta kezében az irányítást. Emellett a haditörvényszéki felelősségre vonásban is központi szerepet játszott bécsi katonai és polgári kormányzóság megbízottja, Fuchs tanácsos is Pestre érkezett, hogy a magyar kormányzat aktáiból kivonatokat készítsen. 4 Az iratfeldolgozó tevékenység a császári közigazgatási és katonai iratokban egyszerűen „Kossuth-archívum”-nak nevezett irategyüttesre épült: 1849 szeptemberében az úgynevezett Döring-házban (amely Szegedre menekülése előtt Kossuth lakhelye volt) a pincében iratokat találtak, „kitűnő” mutatókkal és ösz szefoglalókkal ellátva, amelyek az 1848-as kormány aktáival együtt Haynau hadműveleti irodájába, illetve a III. hadseregparancsnokság rendőri ügyosztályára kerültek. (A Szemere Bertalan miniszterelnök egykori szállásán talált aktákat viszont a rendőri ügyosztály a Haynau mellé kirendelt Karl Geringer báró, a polgári ügyek császári biztosa irodájának adta át.)5 Azt, hogy a hadseregpa rancsnokság megbízásából kik dolgozták fel az összegyűjtött dokumentumokat, a rendőri ügyosztály akkori vezetőjének, Eduard Podolskynak (majdani pozsonyi rendőrigazgatónak) egy későbbi jelentéséből ismerjük meg. A gyűjteményt a pesti városparancsnokság egyik hivatalnoka, Wohlfarth Gyula kezelte, ő készítette a hadbírósági eljárásokhoz szükséges fordításokat. Német nyelvű kivonatok készítésével bízta meg még Podolsky „Farkas kamarai ügyvéd”-et, majd 1849 karácsonya után – Geringer javaslatára – Wass Imre grófot, császári királyi kamarást, világi lelkészt is. Működésüket Podolsky, részben pedig a rendőri ügyosztály egy beosztott hivatalnoka, Johann Michael Maschek (későbbi nagyváradi rendőrigazgató) felügyelte. A titkos tevékenység helyszínére bejárása volt még 3 Gyulai Gaál Eduard cs. kir. tábori biztos jelentése Szent-Ivány Vince kerületi főbiztoshoz. Pest, 1849. júl. 24.; Szent-Ivány Vince levélfogalmazványa Hegyessy Péterhez, a királyi ügyigazgatóság ügyvédéhez. Buda, 1849. júl. 31. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) D 77 Abszolutizmus kori levéltár, Szent-Ivány Vince kerületi főbiztos iratai 1849:7. 75. 4 Karl Rossa: Das Zivil- und Militärgouvernement Wien 1848–1855. Mitteilungen des Österrei chischen Staatsarchivs 49. (2001) 156–157. 5 Heinrich Joseph Schiel jelentése Alexander Bachhoz, 1850. febr. 7. Idézi Tábori Kornél: Titkosrend őrség és kamarilla. Akták−adatok a bécsi titkos udvari és rendőrségi levéltárból. Bp. 1921. 97.
