Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CENTENÁRIUMA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 496 munkáiból Fekete Sándor készített rövid válogatást.67 A Kossuth-életmű „aktuális” írásaiból Katona Jenő válogatott a már korábban kiadott szövegek alapján, igaz, közölte Kossuth öt – magyarul addig nem publikált – amerikai beszédének szövegét is. Ezek – az amerikai demokrácia dicsőségének és az ehhez kapcsolódó világpolitikai szerepvállalás kötelezettségének hirdetése miatt – már önmagukban politikai állásfoglalást jelentettek.68 Szintén afféle népszerű breviárium Jánosi Gyula munkája a korszak jelentős szereplőinek kiadott írásaiból.69 A maga nemében unikális volt (s az is maradt) a Budapesti Francia Intézet által kiadott forrásgyűjtemény az 1848-as francia forradalom magyar visszhangjáról. 70 Alapos átdolgozásban (átírásban) jelent meg Hetvényi István 1848-as honvéd visszaemlékezése.71 A szabadságharc sorsát eldöntő orosz intervencióról jelentetett meg két emlékiratot Trócsányi Zoltán.72 Ezek egyike valójában nem emlék irat: Alekszandr Petrovics Scserbatov Paszkevics tábornagyról, az orosz intervenciós haderő fővezéréről írott életrajzi munkájának vonatkozó részét szlovák (!) kivonatban fordították magyarra, a másik egy Fatyejev nevű közvitéz emlékirata. A Wesselényi Miklós által írott előszó, illetve a Trócsányi által írott „Bevezetés” egyaránt a magyar szabadságharc nemzetközi jelentőségét fejtegeti, Trócsányi egyben áttekintést ad az orosz társadalom különböző rétegeinek Magyarországról alkotott képéről. Sajnos, már ebbe a szövegbe is belekerült Illés Béla hosszú ideig leleplezetlenül maradt hamisítása a magyar szabadságharc érdekében tevékenykedő s a magyar ügy vértanújává váló, soha nem létezett Guszev kapitány alakja. Már 1949-ben jelent meg (némi „korszerű” rövidítéssel, azaz a vallásra vonatkozó pozitív megjegyzések elhagyásával) Táncsics Mihálynak, a munkások és parasztok 1848–1849-es apostolának a visszaemlékezése.73 (A Századok 1948. évi, de csak 1949-ben megjelent évfolyama közölte Táncsics munkáinak válogatott bibliográfiáját.) 74 67 Vasvári Pál válogatott politikai írásai. S. a. r. Fekete Sándor. Bp. 1948. 68 Az élő Kossuth. Szerk. Katona Jenő. Bp. 1948. 69 Jánosi Gyula: A nagy nemzedék kora. A reformkorszak szemelvényekben. Veszprém 1948. 70 Paul Bouteillier: La révolution française de 1848 vue par les hongrois. Collection Franco-Hongroise. Éditée par l’Institut Français en Hongrie, Budapest. Paris 1949. 71 Ébren a magyar! Egy 1848-as honvéd néptanító megemlékezései. Hetvényi István feljegyzései alapján közreadta Kuszák István. Győr 1948. 72 Két emlékirat az 1849. évi cári intervencióról. Előszó Wesselényi Miklós. Bev., jegyz. Trócsányi Zoltán. S. a. r. Gonda Imre. Bp. 1948. Vö. Alekszandr Petrovics Scserbatov: Paszkevics Magyarországon. Ford. Gerencsér Zsigmond. S. a. r. Katona Tamás. (Bibliotheca Historica) Bp. 1984.; Andrej Fatyejev: Világostól a Krímig. Egy magyarbarát orosz huszártiszt emlékeiből. Ford. Horváth Iván – Zsatkovics Kálmán. Bp. 2011. 73 Táncsics Mihály: Életpályám. S. a. r. Czibor János. Bp. 1949. A Táncsics-kiadások azóta is ezt, nem pedig az eredeti, 1873–1885 közötti kiadást reprodukálják. 74 Táncsics Mihály irodalmi munkássága. Századok 82. (1948) [1949] 326–335.
