Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
HERMANN RÓBERT 495 terjedelmű írásokat. A szakmai jellegű elemzések azonban az idő múlásával itt is egyre inkább átadták helyüket a retrospektív ellenségkeresésnek. Ennek szomorú példája Sólyom László altábornagy két Görgeiről szóló írása. Ezekben már felsejlik az elkövetkező évek sztálinista-marxista történetírásának Görgeit egyértelműen elítélő álláspontja, de felsejlik a későbbi koncepciós perek történeti megalapozása is, amikor Sólyom a cs. kir. hadseregből jött tisztikar megbízhatatlanságáról elmélkedik.60 Sólyom László harmadik, a szabadságharc katonai vezetésének kér déseit elemző írását a Századok 1949. évi évfolyama közölte volna, de minthogy a szerzőt koncepciós perben elítélték és kivégezték, ez az írás már nem jelent meg. 61 A centenárium jelentős forráskiadással is párosult, bár igazán meghatározó forráskiadvány összesen négy jelent meg. Ekkor látott napvilágot Jánossy Dénes, az Országos Levéltár főigazgatója által a Kossuth-emigráció angliai és amerikai történetéről a Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai sorozatban készített nagyszabá sú iratkiadásának záró kötete.62 Ugyanebben a sorozatban ekkor indult meg Kossuth Lajos összes munkáinak kiadása, az Országgyűlési Tudósítások első kötetével. (A következő két kötet már 1949-ben látott napvilágot, Barta István rendezte sajtó alá.) 63 A sorozat 1847–1849. évi köteteit pedig szintén ő rendezte sajtó alá 1951–1955 között.) Mérei Gyula az 1848–1849-es (valójában csak 1848-as) magyar munkásmozgalmakra vonatkozó iratanyag válogatását publikálta.64 A magyar–olasz kapcsolatok kiváló ismerője, Koltay-Kastner Jenő pedig a Kossuth-emigráció történetének fordulópontjáról, az 1859-es évről tett közzé egy nagyszabású iratválogatást 1949-ben. 65 Népszerű jellegű okmánytár jelent meg (a szerkesztő megnevezése nélkül) a magyarok és a nemzetiségek közötti megbékélési törekvésekről, valamint Zsoldos Jenő kiadásában a zsidóság 1848–1849-es történetéről, továbbá napvilágot látott Buchinger Manó szerkesztésében a magyar emigrációra, illetve annak munkásmozgalmi kapcsolataira vonatkozó, kommentált forráskötet a bécsi titkosrendőrségi iratokból.66 Vasvári Pálnak, a márciusi forradalom egyik vezetőjének 60 Sólyom László: Görgei a Lajtánál. Honvéd 3. (1948) 5. sz. 9–16.; Sólyom László: A váci kiáltvány. Honvéd 3. (1948) 8–9. sz. 36–50. 61 A nyomdai levonat korrektúrapéldányának fénymásolata Borus József hagyatékából lánya, Borus Judit szívessége révén birtokomban van. 62 Jánossy Dénes: A Kossuth-emigráció Angliában és Amerikában 1851–1852. II/2. Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez. (Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai) Bp. 1948. 63 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások I‒III. S. a. r. Barta István. (Kossuth Lajos Összes Munkái I‒III. Magyarország Újabbkori Történetének Forrásai) Bp. 1948–1949. 64 Mérei Gyula: Munkásmozgalmak i. m. 1948. 65 Koltay-Kastner Jenő: Iratok a Kossuth-emigráció történetéhez 1859. Szeged 1949. 66 1848–1849. évi iratok a nemzetiségi megbékélésről. Bp. 1948.; 1848–1849 a magyar zsidóság életében. Szerk. Zsoldos Jenő. Bp. 1948., 2. kiadás Bp. 1996.; Titkos akták negyvennyolcas emigránsokról. A bécsi K. und k. Haus-, Hof- und Staatsachiv anyagából összeáll. Buchinger Manó. H. é. n. [Bp. 1948.]
