Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
HERMANN RÓBERT 485 kiadáson piros alapon egy Kossuth-címer látható nemzetiszín szalagokkal átfont babérkoszorúval övezve, alul az 1948-as, fölül az 1848-as évszámmal. A második kiadáson ugyanez a címer babérkoszorú nélkül, a háttérben egy farkasfogas magyar, illetve a jugoszláv, a román, a szovjet, a csehszlovák, a lengyel és a bolgár színeket egyesítő hatosztatú zászlóval. A szerző nélküli bevezető elsősorban a magyar forradalom európai beágyazottságát hangsúlyozza azzal, hogy magyarok és nem magyarok szembekerüléséhez mindkét fél hibái hozzájárultak. Az orosz intervenciót Csernisevszkijnek és társainak a magyarok melletti eszmei, valamint a nemlétezett Guszev kapitánynak a tényleges kiállása ellentételezi. Az 1948 című második bevezető fejezet már az ünnep aktuális tanulságaival és párhuzamaival foglalkozik, jólesően állapítva meg, hogy „az ország vezetése a nép igazi vezetőinek kezébe került, akik nem az idegen imperialisták jármába hajtják a magyart, hanem a békeszerető népek testvéri közösségébe vezetik”. 18 Az évfordulóra a katolikus egyház is készült, ennek bizonyítéka az a 32 oldalas, stencilezett brosúra, amelyet kézirat gyanánt adtak ki, s az Actio Catholica küldte szét „az összes plébánosokhoz, egyesületi és mozgalmi vezetőkhöz”. A „Beharangozó” Mindszenty József bíboros előző évi Nagyboldogasszony napi szónoklatából idéz, amely szerint az 1948-ra meghirdetett Nagyboldogasszony év nem akadályozza és nem keresztezi a forradalom centenáriumának megünneplését, de azt is hangsúlyozza, hogy a katolikusok nem mindent ünnepelnek 1848-ból. „Amit 1848-ban katolikus meggyőződéssel lehet ünnepelni, mi, a hatmillió katolikus, részt kérünk annak megünnepléséből.” Ugyanakkor Mindszenty nem Petőfi, Táncsics vagy Kossuth példáját idézi, hanem „a magyar szabadságharcot megelőző nagy reformmozgalmak élén” haladó, katolikus Széchenyi Istvánét, befejező részében pedig elhelyez egy oldalvágást „az erkölcsi tekintetben amúgy is gyanús Madarász-csoport” felé. Maga a brosúra tartalma két fő részre tagolódik. A szöveg kétharmadát kitevő 48-as fények az egyház szerepét hangsúlyozza az átalakulásban, kiemelve például a papi tizedről való lemondást, az egyháziaknak a honvédelem szervezésében játszott szerepét vagy az őket osztrák részről sújtó megtorlást. A 48-as árnyak című rész viszont azokkal a törvényekkel foglalkozik, amelyek hátrányosan érintették a katolikus egyházat, illetve azokat a tényezőket veszi számba, amelyek révén a többi egyházéhoz képest romlott a katolikus egyház helyzete (főkegyúri jog gyakorlása, vallási egyenjogúság önkormányzati jog nélkül, iskolarendszer átalakítása). A szöveg befejező része hangsúlyozza: az átalakulás vezetőit nem tudatos egyházellenesség mozgatta, de „engedtek magukban és környezetükben eluralkodni egy 18 A centenárium eseménynaptára. Történelmi Emlékbizottság. 2. kiadás. [Bp. 1948.] 8–9.
