Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
A FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CENTENÁRIUMA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSBAN 486 olyan vallásnélküli közszellemet, melyből minden különösebb tudatosság nélkül folyhatott az egyház-ellenes intézkedések egész sorozata. Megszívlelendő tanulság számunkra is [...]”. 19 A centenáriumi „irodalom” A forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára megjelent munkákat még a szemléleti sokszínűség jellemezte. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert ahogy a politikában, a történetírásban is 1948 volt a fordulat éve, azonban ha csupán a megjelent munkák alapján próbálnánk nyomon követni ezt a fordulatot, a kép még egyáltalán nem lenne egyértelmű. Sőt, még a Magyar Kommunista Párt történelemszemléletét tükröző munkák egy részében is tetten érhető egyfajta sokszínűség, koalíciós jelleg – mindennek azonban azt kellett bizonyítania, hogy a magyar történelem valamennyi haladó hagyományának, közte kiemelten az 1848–1849. évi forradalomnak és szabadságharcnak az egyetlen igazi örököse a Magyar Kommunista Párt. 20 A megjelenő kötetek egy részét egységes arculat jellemezte: a címlapon a koronás kiscímer látható, fölötte az 1848-as, alatta az 1849-es évszámmal. A Népszava kiadványainak címlapján és belső címlapján a következő szöveg olvasható: „1848 nagy eszményeinek megünneplésére adta ki ezt a könyvet a szabadságharc századfordulóján a szocialista munkásság könyvkiadója, a NÉPSZAVA”. A munkák terjedelmét és publikálását jelentősen korlátozta az ekkortájt még jellemző papírhiány: a központilag támogatott kiadványokra külön papírkvótát kellett igényelni. 21 A megelőző évtizedek kutatási eredményeit egy igen színvonalas összefoglaló munkában Eckhardt Ferenc összegezte.22 A bevezetőben jelzi, hogy a korszak iratanyaga harminc évvel korábban vált kutathatóvá, s hogy ő maga a Magyar Történelmi Társulat (!) által alapított bécsi intézet (azaz a Bécsi Magyar Történeti Intézet, majd Gróf Klebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet) keretein belül történt forráskutatások alapján írta meg aktuális összefoglalóját. Név szerint is hivatkozik Károlyi Árpád, „a magyar Ranke” által írott „mesteri munkákra”, 19 Az Egyház 1848-ban. Kézirat gyanánt. [Actio Catholica Országos Elnöksége.] Bp. 1948. 32 (Egy eredeti példánya a birtokomban van. – H. R.) 20 Ezt a szemléletet tükrözi egy igen színvonalas szépirodalmi válogatást tartalmazó reprezentatív antológia is, lásd 1848–1948. Száz év a szabadságért. Szerk. Szendrő Ferenc. Bp. 1948. Az irodalmi szemelvényeket és a mű bibliográfiáját Tiszay Andor válogatta és állította össze. A kötet bevezetőjét Tildy Zoltán írta, de írások szerepelnek Rákosi Mátyástól, Kállai Gyulától, Szakasits Árpádtól, Veres Pétertől, Haraszti Sándortól, Andics Erzsébettől is. 21 Erre utal például Mérei Gyula: Munkásmozgalmak 1849–49. Iratok a magyar munkásmozgalom történetéhez. Bp. 1948. 22 Eckhart Ferenc: 1848, a szabadság éve. Bp. 1948.
