Századok – 2019
2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Hermann Róbert: A forradalom és szabadságharc centenáriuma a magyar történetírásban
HERMANN RÓBERT 481 hanyatlásának és bukásának kezdetévé, noha ez az időpont egybeesett a honvéd fősereg sikeres tavaszi hadjáratával. Ez a mulatságos korszakolás aztán egészen az 1980-as évekig továbbélt a magyar történeti összefoglalókban. 12 A centenárium előkészületei Ettől függetlenül 1945 után egy ideig úgy látszott, hogy 1848–1849 végre történeti témává válik. A csillagzat is szerencsésebbnek ígérkezett szakmai szempontból, mint akár az 50., akár a 75. évfordulón. Megszűntek az 1918 előtti időszakot jellemző közjogi szempontok; az ellenforradalmi rendszer hivatalos ideológiája sem befolyásolta a korszak megítélését. A levéltári anyag szabadon kutatható volt, s az 1919–1944 közötti időszakban folyó forrásfeltáró és -publikáló munka lehetővé tette a korszak új szemléletű feldolgozását (vagy feldolgozásait.) Noha az 1848–1849. évi kormányzat- és politikatörténet legfontosabb forrásainak csak töredéke jelent meg a két világháború között, az akkor publikált több száz okmány így is mennyiségi és minőségi ugrást hozott az 1918 előtti időszakhoz képest. A száz éves jubileum megünneplését valamennyi politikai párt fontosnak tartotta.13 A centenáriumi szervezetek, bizottságok munkáját a Mihályfi Ernő kisgazda politikus vezette Tájékoztatásügyi Minisztériumnak kellett koordinálnia. A minisztériumon belül egy külön centenáris ügyosztály alakult Huszti Dénes miniszteri tanácsos vezetésével a budapesti és vidéki programok összeegyeztetésére és a miniszterelnökség hasonló nevű ügyosztályával történő együttműködésre. A nagypolitikai szintet a 48-as Tanács és az 1947. április 11-én megalakult Történelmi Emlékbizottság képviselte. Az Országos Nemzeti Bizottsággal együtt ez utóbbi volt az ünnepség hivatalos rendezőtestülete is.14 A Történelmi Emlékbizottságban a koalíciós pártok a legmagasabb szinten képviseltették magukat: tagjai között ott volt Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Darvas József is. A Emlékbizottság irányelveket adott ki a centenárium megünneplésére, amelyeket a a Magyar Kommunista Párt kultúrpolitikusa, Révai József dolgozott ki. Az általános irányelvek szerint a centenárium megünneplésénél „abból kell 12 Révai József: Marx és a magyar forradalom; Uő : Magyar szabadság; Uő : Kossuth Lajos – világszabad ság. In: Uő : Válogatott történelmi írások. Vál., jegyz. F. Majlát Auguszta. I–II. Bp. 1966. I. 124–176., 189–234., 235–267. 13 A centenáriummal kapcsolatos legutóbbi irodalmat lásd Gyarmati György: Március hatalma, a hata lom márciusa. Fejezetek március 15. ünneplésének történetéből. Bp. 1998. 95–108.; Gerő András: Az államosított forradalom. 1848 centenáriuma. Bp. 1998.; Szabó Róbert: Politikai propaganda és tör ténelmi ünnep. Adalékok az 1948. márciusi centenáriumi ünnepségek történetéhez. Történelmi Szemle 40. (1998) 215–227.; Erényi Tibor: A nemzeti ünnep és a pártok – 1848-ról 1948-ban. Századok 132. (1998) 477–488. A kiadványokkal kapcsolatban lásd Kosáry Domokos: A Görgey-kérdés története I–II. Bp. 1994. II. 225–244. 14 Szabó R.: Politikai propaganda i. m. 216.
