Századok – 2019

2019 / 3. szám - TANULMÁNYOK A 90 ÉVES URBÁN ALADÁR TISZTELETÉRE - Molnár András: Szabadidő, szórakozás, társasági élet a pozsonyi diétán. Deák Antal országgyűlési élményei, 1825–1833

MOLNÁR ANDRÁS 467 1-jén, 22 a hónap végén azonban bevallotta: nem tudott ellenállni a kísértésnek, fel ­mentette magát a teljes tilalom alól, és naponta elszívott négy pipa dohányt. 23 Amikor a rossz idő szobájukba kényszerítette az országgyűlési követeket, szin­tén előkerültek a pipák, s a szállásaikon folytatott beszélgetéseik közben nagy füstfelhőket eregettek; így tett például Deák Antal is társaival 1830. szeptember 25. hűvös, esős délutánján.24 A hosszú téli esték szintén dohányzásra csábították a zalai követet. 1832 decemberében esténként, ha elfoglaltságai megengedték, szállásszomszédjaihoz, Balassa Gábor veszprémi kanonokhoz és Villax Ferdinánd zirci apáthoz járt át beszélgetni és pipázni,25 a következő hónapban pedig zalai követtársa, Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarás szállásán, győri ismerőse tár­saságában szívott ki „egynéhány jó pipa dohányt”. 26 A pipázás lehetősége jelentette az egyik vonzerőt Deák Antal számára abban a hazafias szellemű országgyűlési klubban is, amelyet 1825 őszén Széchenyi István és Károlyi György grófok rendeztek be Pozsonyban. E politikai kaszinó eleinte Károlyi lakásán működött, később Széchenyi a Sétatéren lévő Erdődy grófi palotában bérelt ki tágas helyiségeket, ahová azután rangkülönbség nélkül meghívta az országgyűlés tagjait. Itt a megjelentek kötetlen körülmények között, újságokat olvasgatva, pipa­füstöt pöfékelve beszélgethettek, vitatkozhattak a politikai eseményekről, ugyanis a gróf töltött pipákat helyezett el vendégei számára a kaszinó termeiben. Miután 1826 januárjában lejárt a bérleti szerződés, Jeszenszky báró főtéri házának második emeletére költöztették át a klubot, ott azonban már nem működött sokáig, mert Széchenyi számára időközben fontosabb lett a pesti Nemzeti Kaszinó szervezése. 27 Amikor 1825 októberének közepén Deák Antal is meghívást kapott a kaszi­nóba, így írt erről, illetve Széchenyiről a sógorának: „Gróf Károlyival egy nagy quartélyt vettek fel, s ott mindég nyilván való társaság van; az ablegatusok [követek M. A.] szoktak ott pipázni, discurálni, mulatni; minden nap legalább 100 pipa van nála töltve. Én is megszólíttattam az oda való járásra, el is megyek, mihelest reáé­rek”.28 A zalai követ valóban látogatója lett a sétatéri Erdődy-palotában lévő kaszi­nónak, és azt december elején részletesebben is bemutatta Oszterhueber Józsefnek: 22 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1827. máj. 1. 2–3. 23 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1827. máj. 30. 10. 24 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1830. szept. 27. 25 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1832. dec. 23. 7. 26 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1833. jan. 20. 9. 27 Viszota Gyula: Gróf Széchenyi István élete és működése 1820–1825 közt. In: SZIN II. LXXVI., LXXXII.; Takáts Sándor: Első kaszinóink és Metternich. In: Uő: Hangok a múltból. Bp. É.n. 162–163.; Takáts Sándor: Széchenyi István gróf reuniója és az Akadémia alapítása. In: Uő: Kémvilág Magyarorszá ­gon I. Bp. É. n. [1932.] 79., 85., 91–92. 28 OGYK MPGY Deák Antal levelei. Pozsony, 1825. okt. 17. 14. Széchenyire vonatkozó részletét közli Marczali Henrik: A magyar politikai élet egy táblabíró leveleiben. Budapesti Hirlap, 1929. de­cember 25. 59.

Next

/
Thumbnails
Contents