Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
A NÉMET LOVAGREND ÉS AZ ERDÉLYI PÜSPÖKÖK VISZONYA A BARCASÁGBAN (1211–1225) 46 erőt – nyilvánvalóan nem függetlenül felesége német kapcsolatrendszerétől és lányának, Erzsébetnek a thüringiai tartománygróf fiával történt eljegyzésétől23 – a Német Lovagrendben találta meg. A keresztes eszme Magyarországon szinte a kezdetektől komoly visszhangra talált. 1107-ben, amikor Sigurd norvég király a Szentföldre ment,24 a magyar uralkodóház egyik tagja, Kálmán király testvére, Álmos herceg is jeruzsálemi zarándoklatra vállalkozott.25 A keresztes ideológia magyarországi jelenlétét a szerzetes lovagrendekhez fűződő magatartás is jól mutatta. A szerzetesi-egyházi értékrendet és a lovagi-katonai életformát egyesítő lovagrendek tagjai a szerzetesi fogadalmak (szegénység, engedelmesség, önmegtartóztatás) mellett arra is esküt tettek, hogy életüket a fegyveres küzdelemnek szentelik a kereszténység ellenségeivel szembeni.26 A 12. század közepe táján, II. Géza uralkodása idején a templomos és johannita rend már megtelepedett Magyarországon, és mindkét lovagrend II. András király korában részesült a legtöbb adományban.27 1211-ben a magyar uralkodó egy újabb, alig egy évtizede alakult lovagrendet hívott be országába, a Német Lovagrendet. Az európai politikai gondolkodás középpontjában a legfőbb célként természetesen továbbra is a Szentföld és Jeruzsálem állt, 23 Kristó Gyula – Makk Ferenc: Árpád-házi uralkodók. Bp. 1988. 248.; Sz. Jónás Ilona: Árpád-házi Szent Erzsébet. Bp. 1986. 39.; Klaus Militzer: Die Geschichte des Deutschen Ordens. Stuttgart 2005. 62.; Harald Roth: Kronstadt in Siebenbürgen. Eine kleine Stadtgeschichte. Köln–Weimar–Wien 2010. 9–11.; Marian Tumler: Der Deutsche Orden im Werden, Wachsen und Wirken bis 1400. Mit einem Abriß der Geschichte von 1400 bis zur neuesten Zeit. Wien 1955. 183.; Harald Zimmermann: Der Deutsche Ritterorden in Siebenbürgen. In: Die geistliche Ritterorden Europas. Hrsg. Josef Fleckenstein – Manfred Hellmann. Sigmaringen 1980. 267–298., itt: 271.; 24 Fritz Petrick: Norwegen. Von den Anfängen bis zur Gegenwart. (Geschichte der Länder Skandina viens) Regensburg 2002. 40–41.; Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen 2012. 105.; A keresztes eszme magyarországi visszhangjáról lásd Pósán László: A keresztes eszme II. András korában. In: II. András és Székesfehérvár i. m. 81–101. 25 Borosy András: A keresztes háborúk és Magyarország I. Hadtörténelmi közlemények 109. (1996) 3–43., itt: 25.; Borosy András – Laszlovszky József: Magyarország, a Szentföld és a korai keresztes hadjá ratok. In: Magyarország és a keresztes háborúk. Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József – Majorossy Judit – Zsengellér József. Máriabesnyő–Gödöllő 2006. 75–90., itt: 83.; Makk F.: Magyaror szág a 12. században i. m. 87. 26 Vö. például Alan J. Forey: The Military Orders and Holy War against Christians in the Thirteenth Century. English Historical Review 104. (1989) 1–24.; Hunyadi Zsolt: A keresztes háborúk világa. Debrecen 2010. 49.; Hunyadi Zsolt – Pósán László: Krisztus katonái. A középkori lovagrendek. Debrecen 2011. 13–18.; Walter Kuhn: Ritterorden als Grenzhüter des Abendlandes gegen das östliche Heidentum. Ostdeutsche Wissenschaft 6. (1959) 7–70.; Sabine Krüger: Character militaris und character indelebilis . Ein Beitrag zum Verhältnis von miles und clericus im Mittelalter. In: Institutionen, Kultur und Gesellschaft im Mittelalter. Festschrift für Josef Fleckenstein zu seinem 65. Geburtstag. Hrsg. Lutz Fenske – Werner Rösener – Thomas Zotz. Sigmaringen 1984. 567–580.; Antonio Linage-Conde: Tipologia de la vida reli giosa en las órdenes militares. Anuario de estudios medievales 11. (1981) 33–58. 27 Hunyadi Zsolt: The Hospitallers in the Medieval Kingdom of Hungary c. 1150–1387. Bp. 2010. 24.; Hunyadi Zs. – Pósán L.: Krisztus katonái i. m. 61.; Stossek Balázs: A templomosok Magyarországon. In: Magyarország és a keresztes háborúk i. m. 181–194.
