Századok – 2019
2019 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Robert F. Barkowski: Lechowe Pole 955 (Adam Lubocki)
455 TÖRTÉNETI IRODALOM zavaró és ismétlésekhez vezet. A szerző teljességre törekszik, ami különösen a recepciótörténetnél vezet imponáló eredményre, ám időnként hiányzik saját értékelése, ami megnehezíti az olvasó dolgát, tájékozódását, eligazodását a túlságosan sokféle álláspont közt. Adódnak még további felteendő kérdések Szekfű életművéről, ám kétségtelenül ennyire átfogó képet még nem kaptunk róla. Látszólag csupán egy személyiség pályája és annak visszhangja áll a középpontban, ám mivel Szekfű figyelme kiterjedt kora összes fontos közéleti kérdésére, munkásságát és annak utóéletét áttekintve felrajzolódik a teljes 20. századi politikai-szellemi élet. Ezért nem csupán azoknak ajánljuk a munkát, akik szeretnék megismerni Szekfűt, hanem az eszmetörténet iránt érdeklődőknek is fontos és hasznos olvasmány lehet. László Andor Robert F. Barkowski LECHOWE POLE 955 Bellona, Warszawa 2016. 189 oldal Magyarország középkori történelme iránt nincs különösebb érdeklődés a lengyel történészek körében. Sokan tisztában vannak ugyan a „lengyel, magyar két jó barát” kezdetű szólásban is megnyilvánuló kölcsönös rokonszenv tényével és a két nép közötti más kapcsolatokkal, mégis csak kevesen kutatják ezt a témát. Szerencsére azonban születnek fontos kiadványok. Ilyen a most ismertetésre kerülő munka is, amely a 955-ben lezajlott augsburgi csatával foglalkozik. A magyar nép számára fordulópontnak számító eseményt mind a lengyel, mind a német történetírás Lech-mezei csata ként említi. E könyv is a Lech mezeje 955 címet kapta, s elsősorban a lengyel olvasóközönség számára készült, mégis számot tarthat a magyarok érdeklődésére, hiszen kiderül belőle, hogyan látják a lengyelek a magyar kalandozások időszakát. Az ismeretterjesztő mű az egyébként is igen olvasott Historyczne Bitwy (Történelmi Csaták) című kiadványsorozatban jelent meg a varsói Bellona Kiadónál mintegy 30 000 példányban, ami igen magas szám Lengyelországban. A sorozathoz tartozó könyveket elsősorban történelemrajongók forgatják, nem pedig hivatásos történészek, jóllehet ez utóbbiak között is akadnak olvasóik. A szerzőnek ez idáig főként tudományos népszerűsítő munkái vannak, így például ugyanebben a sorozatban több más kiadvány is az ő tollából származik (a crotonei csatáról [Crotone 982, Varsó 2015] és az elbai szláv felkelésről [Połabie 983, Varsó 2015]). Robert F. Barkowski jelentősebb művei közül érdemes kiemelni a Die Ottonen und das Konzept eines vereinten Europa (Az Ottók és egy egységes Európa gondolata. Berlin 2014) vagy a Tajemnice początków państwa polskiego – 966 (A lengyel állam kezdetének titkai – 966. Varsó 2016) című könyveket, tehát Barkowski leginkább az I. Ottó-korabeli Németország történelmével foglalkozik. Írásomban főként azt vizsgálom, hogy vajon mennyire mondható hitelesnek az a tudás, amelyet a szerző ezzel a munkájával a magyar történetíráshoz igen korlátozottan hozzáférő lengyel olvasók felé továbbít. Valójában nem azt szándékozom értékelni, mennyire lehet hasznos e szóban forgó munka a magyar történészek számára, hanem azt, mit tudhat egy átlagos, történelem iránt érdeklődő lengyel ember a magyar történelem kezdeti időszakáról. Tekintettel a szerző kutatási körére és beállítottságára, a német szemléletmód az egész könyvet áthatja, s szinte kizárólag a németek nézőpontjából vizsgálja a 10. század történelmét. Ennélfogva természetes az is, hogy főként a német kutatók nézeteire hivatkozik, ami a századok 153. (2019) 2. szám
