Századok – 2019
2019 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pósán László: A Német Lovagrend és az erdélyi püspökök viszonya a Barcaságban (1211‒1225)
PÓSÁN LÁSZLÓ 45 ispán vezetésével erdélyi szászokból, vlachokból, székelyekből és besenyőkből álló sereget küldött a vidini lázadók és az őket támogató, a magyar határokat is fenyegető havasalföldi kunok ellen.18 A kunokkal szembeni közvetlen katonai akció aktuális fenyegetéssé tette az esetleges kun válaszcsapást. A Barcaság eladományozása a Német Lovagrendnek vélhetően összefüggésben állt a katonai és stratégiai szempontból oly fontos délkeleti határvidék megerősítésével és újjászervezésével.19 A vidini hadjárat, valamint a Német Lovagrendnek adott 1211. évi oklevélben az a megfogalmazás, miszerint a király a saját és szülei lelki üdvössége, valamint a királyság határainak kiterjesztése reményében tette a barcasági adományt („ad remedium anime nostre et parentum nostrorum [...] ut et regnum per conversationem eorum propagatam dilatetur”),20 arra enged következtetni, hogy II. András igyekezett kihasználni a bolgár állam meggyengülését, és a magyar hatalmi befolyás balkáni erősítésére törekedett.21 Ezzel a szándékkal össze függésben határozhatta el a király az Erdély délkeleti részén lévő szorosok katonai megerősítését. Az aktívabb balkáni szerepvállaláshoz azonban az eddigi határőrzők vagy a korábban, még a 12. század során Erdélyben megtelepedett s határvédelmi feladatokat is ellátó szász telepesek22 mellett a magyar királynak olyan állandó, a hadakozással élethivatásként foglalkozó katonai erőre is szüksége volt, amelyik ha kell, képes offenzív feladatokat ellátni. A Balkán schismaticus, hereticus és paganus népeivel szemben II. András a keresztes eszmét megtestesítő fegyveres 18 Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I–II. Szerk. Szentpétery Imre – Borsa Iván. Bp. 1923–1987. Nr. 926.; Géza Érszegi: Eine neue Quelle zur Geschichte der bulgarisch-ungarischen Beziehungen während der Herrschaft Boril. Bulgarian Historical Review 2. (1975) 2. sz. 92–97.; Fine, J. V.: Late Medieval Balkans i. m. 101–102.; Kristó Gyula: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja 1301-ig. (Szegedi Középkortörténeti Könyvtár 3.) Szeged 1993. 231.; Şerban Papacostea: Between the Crusade and the Mongol Empire. The Romanians in the 13th Century. Cluj-Napoca 1998. 47.; Schmitt, J.: Balkanpolitik der Arpaden i. m. 39. 19 Adrianyi, G.: Geschichte des Deutschen Ritterordens i. m. 12.; Srodecki, P.: Antemurale Christiani tis i. m. 60.; Pósán László: A Barcaság népessége a Német Lovagrend uralma idején (1211–1225). In: Nagyvárad és Bihar az Árpád-kor végén. Tanulmányok Biharország történetéről 3. Szerk. Zsoldos Attila. Nagyvárad 2016. 9–26., itt: 19. 20 UGDS I. Nr. 19. 21 Fine, J. V. A.: Late Medieval Balkans i. m. 17–21.; Dietmar Hintner: Die Ungarn und das byzanti nische Christentum der Bulgarien im Spiegel der Register Papst Innozenz III. Leipzig 1976. 24–25., 64–73., 89–105.; Schmitt, J.: Balkanpolitik der Arpaden i. m. 39–41. 22 Blazovich László: Az Andreanum és az erdélyi szászok az etnikai autonómiák rendszerében. Erdélyi Múzeum 67. (2005) 3–4. sz. 5–13., itt: 6.; Kristó Gy.: A Kárpát-medence és a magyarság régmúltja i. m. 187.; Dirk Moldt: Deutsche Stadtrechte im mittelalterlichen Siebenbürgen. Korporationsrechte – Sachsenspiegelrecht – Bergrecht. (Studia Transylvanica) Köln–Weimar–Wien 2009. 41–45.; Paul Niedermaier: Der mittelalterliche Städtebau in Siebenbürgen, im Banat und im Kreischgebiet. Teil I. Die Entwicklung vom Anbeginn bis 1241. (Kunstdenkmäler Siebenbürgens 2.) Heidelberg 1996. 194.; Paul Niedermaier: Städte, Dörfer, Baudenkmäler. Studien zur Siedlungs- und Bau geschichte Siebenbürgens. (Studia Transylvanica) Köln–Weimar–Wien 2008. 29–30.; Zsoldos Attila: Az Árpádok és alattvalóik. Magyarország története 1301-ig. Debrecen 1997. 183.; Magyarország története I. 2. Előzmények és magyar történet 1242-ig. Főszerk. Székely György. Bp. 1987. 1093.
