Századok – 2019
2019 / 2. szám - TÖRTÉNETI IRODALOM - Barbara Stollberg-Rilinger: Maria Theresia. Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie (Kökényesi Zsolt)
443 TÖRTÉNETI IRODALOM az egyetlen adekvát forrásnak a Corpus Jurist tekinti, addig Szemethy Tamás egyértelműen bizonyította, hogy a 18. századi indigenák listáját nem lehetséges csak a Corpus Jurisból hiánytalanul összeállítani, azt ki kell egészíteni a Királyi Könyvek adataival is. A további feltárások egy lehetséges irányát Szijártó M. István a következőképpen fogalmazza meg: „Éppen azt lesz később érdemes behatóbb vizsgálatok tárgyává tenni, hogy kit mikor és miért tartott környezete indigenának, vagyis a későbbi kutatásnak célszerűbb lehet az indigena fogalmának állandóan változó társadalmi tartalmát, a kategória társadalmi-kulturális konstrukció voltát hangsúlyozni, ennek a megkonstruáltságnak a mindenkori konkrét körülményekben gyökerező esetlegességét vizsgálni.” (11.) Sebők Richárd Barbara Stollberg-Rilinger MARIA THERESIA Die Kaiserin in ihrer Zeit. Eine Biographie 3. kiadás. C. H. Beck, München 2017. 1083 oldal 2017 mozgalmas év volt a kora újkorral foglalkozó történészek és a társtudományok művelői számára, ugyanis ekkor nemcsak a reformáció 500., hanem Mária Terézia születésének 300. évfordulóját is ünnepelték. Az utóbbi esemény alkalmából több kiállítást és számos nemzetközi konferenciát szerveztek, amiben Bécs, a Habsburg Monarchia egykori fővárosaként, vezető szerepet játszott, de tudományos ülésekre került sor többek között Cambridge-ben, Ljubljanában, Mainzban, Pozsonyban és Zágrábban is. Mária Terézia uralkodásának magyar aspektusait pedig budapesti és egri konferenciákon adódott lehetőség megvitatni. Az emlékév kezdetére időzítették Barbara Stollberg-Rilinger Mária Teréziáról készített nagyszabású monográfiájának a megjelenését, amely kétségkívül a jubileum egyik legjelentősebb kiadványának tekinthető. A szerzőt a kora újkorral foglalkozó kutatók számára nem szükséges bemutatni, ugyanis Barbara Stollberg-Rilinger a német politika-kultúrtörténeti iskola egyik legmeghatározóbb történésze, aki a magyar történettudományra is komoly hatást gyakorol. Stollberg-Rilinger jelenleg a berlini Wissenschaftskolleg rektora, de még a münsteri Westfälische Wilhelms-Universität professzoraként vált ismertté mint a Német-római Birodalom kora újkori történetének a kutatója. A szerző több monográfiát közölt a Reichsgeschichte témakörében, legutóbbi 2006-ban Des Kaisers alte Kleider. Verfassungsgeschichte und Symbolsprache des Alten Reiches címmel. Stollberg-Rilinger módszertanilag leginspiratívabb hatása a politika- és a reprezentációtörténet összekapcsolásában fedezhető fel, amint a politikai döntéshozatalt és a korabeli szimbolikus kommunikációt közös értelmezési keretben tudja meggyőző módon elemezni. Barbara Stollberg-Rilinger igen nehéz feladatot és kényes kihívást választott magának, amikor úgy határozott, hogy Mária Terézia-monográfia írásába kezd, ugyanis az uralkodónőről a rendkívül gazdag levéltári forrásanyag mellett könyvtárnyi szakirodalom áll rendelkezésre, amelynek tanulmányozását a nyelvi sokszínűség tovább nehezíti. A megannyi monográfia, forráskiadás és tanulmánykötet között elegendő itt csupán Alfred von Arneth, Eugen Guglia, Heinrich Kretschmayr, Friedrich Walter vagy újabban, művészettörténeti szempontból Werner Telesko és Michael Yonan műveire gondolnunk. A magyar kutatás kapcsolódó eredményeinek az áttekintésére e recenzió keretében pedig még címszavasan sem térnék ki. századok 153. (2019) 2. szám
