Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 427 A magyar ellenzék olyan időkben kezdte meg tevékenységét, amikor a kádárizmus meglehetősen stabil lábakon állt, és semmi jel nem mutatott arra, hogy komolyabb társadalmi elégedetlenség alakulhatna ki az országban. A csehszlovák Charta kezdeményezései váltották ki Magyarországon az ellenzékből az első reakciókat, de az áttörést a lengyel ellenzéki gondolkodók (elsősorban Michnik és Kuroń) írásai, a KOR tevékenysége, a „repülő egyetemek” mindennapi gyakorlata és a második nyilvánosságban nyomtatott sajtótermékek jelentették. A Szolidaritás és a hadiállapot pedig elindította az útkereső folyamatot a magyar demokratikus ellenzék körében. A rendszerváltás előtt alakult három meghatározó új pártból kettő (az SZDSZ és a Fidesz) egyértelműen a lengyel ellenzéki mozgalom mintáit tekintette példának. A harmadik új pártra, az 1990-es választásokat megnyerő Magyar Demokrata Fórumra – ha nem is ilyen nagy mértékben – szintén hatottak a lengyel események. 84 A két országban a rendszerváltás nem párhuzamosan zajlott le, a magyar a lengyelt követte. Lengyelországban 1989. február 6. és április 5. között került sor a Kerekasztal-tárgyalásokra, ami ösztönzőleg hatott a magyar ellenzékiekre is. Ennek hatására rendezték meg előbb 1989. március 22. és április 19. között az Ellenzéki Kerekasztalt (EK), majd a június 13. és szeptember 18. között a Nemzeti Kerekasztalt (a továbbiakban: NKA), immár az addig egyeduralkodó Magyar Szocialista Munkáspárt képviselőinek részvételével. Lengyelországban 1989. június 4-én tartották meg az első félszabad választást, amelyen a Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott. Ennek ismeretében kezdődtek meg Magyarországon a NKA-tárgyalások. Lengyelországban 1989. július 19-én a lengyel nemzetgyűlés államfővé választotta Wojciech Jaruzelski tábornokot, annak az alkunak a keretében, amelyet Adam Michnik javasolt: „A ti államfőtök, a mi miniszterelnökünk”. Majd szeptember 12-én letette az esküt Tadeusz Mazowiecki kormánya. Mindezek tudatában írták alá hat nappal később a magyarországi NKA-megállapodásokat, amelyeket az SZDSZ és a Fidesz nem írt alá. Előbbi külön kikötötte, hogy az államfőt csak a szabad választások után létrejövő parlament választhatja meg. A magyar ellenzék tehát még 1989-ben is követte a lengyel utat, tanult belőle, és saját politikáját a lengyel tapasztalatokból leszűrve alakította ki. 84 Az MDF-kormány miniszterelnöke Antall József lett, akinek édesapja id. Antall József a második világháború idején a Magyarországra érkező több tízezer lengyel civil életének megszervezéséért volt felelős. Az Antall-család lengyelbarátsága azonban idősebb Antall halála (1974) után is tovább élt. Antall József miniszterelnök nővérének (Héjjné Antall Edith) lánya, Héjj Edit Jeszenszky Gézának, a kormány külügyminiszterének a felesége, másik lánya Héjj Klára pedig polonista lett, nagyapja polonofil örökségének lelkiismeretes ápolója, aki tökéletesen megtanult lengyelül.
