Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 417 A lengyelek melletti kiállásnak más módozatai is voltak. 1982 decemberében például Konrád György53 a New York Review of Books című lapba írt egy felhí vást a még internálásban lévő egykori KOR-tagok védelmében. Konrád azért fordult a világ közvéleményéhez, mert szerinte fennállt a veszélye annak, hogy Jacek Kurońt, Adam Michniket, Jan Lityńskit, Jan Józef Lipskit és Henryk Wujecet halálra ítéli a Jaruzelski-rezsim: „Felemelem szavamat e nagy tehetségű és töretlen jellemű lengyel értelmiségiek érdekében, akik jelentős szerepet játszottak annak a kelet-európai demokratikus mozgalomnak a történetében, melynek célja: önkorlátozó demokrácia keretében törvényileg szabályozott társadalmi szerződést kötni a pártállam és a társadalom között.” 54 Sor került utcai demonstrációra is. 1982. augusztus 30-án, a gdański megállapodás második évfordulóján a budapesti Bem-szobornál gyűlt össze mintegy száz-százötven fő, hogy megemlékezzen a Szolidaritás megalakulásáról. A hatóságok nagy erőkkel vonultak ki a helyszínre, s nagyjából kétszer annyi munkásőr és rendőr tartózkodott a szobor körül, mint megemlékező. A megjelent emlékezők virágot helyeztek el a szobor talapzatánál. A négy szervezőt, Rajk Lászlót, Nagy Bálintot, Demszky Gábort és Haraszti Miklóst55 letartóztatták, mielőtt az emelvényre léphettek volna, s ezzel megakadályozták, hogy felolvassák felhívásukat.56 A rendezvényen a szervezők távollétében Pákh Tibor rögtönzött beszédet, aki először is követelte az őrizetbe vettek szabadon engedését, majd sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a rendőrség eltávolította a szobor elé helyezett virágokat, végül pedig imádkozni hívta a megjelenteket. 57 A magyar demokratikus ellenzék azonban nemcsak tiltakozott a hadiállapot ellen, hanem megpróbálta a magyar társadalommal is tudatni, hogy mi történik Lengyelországban. Az állami média (rádió, televízió, nyomtatott sajtó) ugyanis kizárólag a hivatalos állásfoglalásokat adta közre, amelyek egyrészt támogatták a Jaruzelski-vezetést, másrészt elhallgatták a valódi tényeket, harmadrészt pedig megpróbálták lejáratni a lengyeleket, felerősítve a hazugságokon alapuló negatív sztereotípiákat.58 Az ellenzék természetesen ennek éppen az ellenkezőjére törekedett. 53 A magyar demokratikus ellenzék egyik legjelentősebb gondolkodója. Az autonómia kísértése és az Antipolitika. Közép-európai meditációk című kötete több nyelven megjelent. Esszéit Adam Michnik, Milan Kundera, Václav Havel, Czesław Miłosz és Danilo Kiš írásaival rokonították. 54 George Konrad: The Danger in Poland. New York Review of Books 29. (1982) 19. sz. 6. 55 Haraszti Miklós a lengyel Krytyka című lap szerkesztőbizottságának tagja volt. 56 Lengyelül megjelent: Krytyka (1982) 13–14. sz. 249–250. 57 Hodosán Róza: Szamizdat történetek. Bp. 2010. 101–104.; OSA, HU OSA 302-2-1 Box 4. State Security Surveillance Files. 58 Lásd Judit Reiman: Węgierskie postrzeganie Polaków w latach osiemdziesiątych. [w] Polskie lato – Węgierskie jesień: polsko–węgierska solidarność w latach 1956–1990. Red. Csaba Kiss Gy. – Konrad Sutarski. Bp. 1997. 154–159.
