Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
A LENGYEL HATÁS A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK TEVÉKENYSÉGÉRE, 1980‒1981 418 2) Az alternatív tájékoztatás egyben önvizsgálatot és útkeresést is jelentett a magyar ellenzékiek számára. Le kellett vonniuk a történelmi és politikai tanulságokat abból, ami történt. Elemezniük kellett, hogy mit jelent a hadiállapot és hogy mit hozhat a jövő. Ez a kérdés mindenkit izgatott. A hadiállapot bevezetése után azonnal megjelentek az első magyarországi kommentárok. Szabó Miklósnak éppen tartott a többrészes előadás-sorozata a Hétfői Szabadegyetemeken, így 1981. december 22-én már a hadiállapot utáni helyzetet elemezte. Hegedüs András a német Arbeiter-Zeitung (december 15.), a Die Presse és a Tageszeitung (december 17.) számára adott interjúkat. Haraszti Miklós a brit Guardian lapjain (január 27.) szólalt meg. Ezek és más, az akkori helyzettel foglalkozó írások kötetben is megjelentek, Demszky Gábor szerkesztésében Wojciech Jaruzelski brumaire 18-ája címmel 1982 márciusában. Tamás Gáspár Miklós ugyanebben a tárgyban megfogalmazott A csöndes Európa című röpirata külön brosúrában is megjelent. Kis János pedig a Beszélő 2. számában, 1982 januárjában írt a hadiállapot bevezetése után kialakult helyzetről. Szabó Miklós elemzése szerint „a jelenlegi ostromállapot okai abban keresendők, hogy a rendszer bomlása egyre nagyobb lendületet vett az utóbbi időkben és lényegileg a Jaruzelski kormány az egyetlen rendelkezésre álló eszközt vetette be a rendszer normalizálása érdekében”. Három lehetséges alternatívát vázolt fel: 1) a katonai junta erővel akarja letörni a munkások ellenállását, ahogy ez nálunk 1956 novembere után történt; 2) az ellenállás elülése után a katonai junta abbahagyja működését és minden kezdődik elölről, időnként kihirdetik az ostromállapotot; 3) tárgyalások lesznek a Szolidaritás és a junta között.59 A szabadegyetemi előadáson is szóba kerültek Hegedüs András nyilatkozatai, aki szerint helyes volt a beavatkozás, mivel ez volt a kisebbik rossz, Jaruzelski pedig rendet fog tenni és ez egy új történelmi blokk alternatíváját kínálja. Hegedüst ezért a nyilatkozatáért többen is kritizálták, s Kis János is megrótta a Beszélő hasábjain. 60 Tamás Gáspár Miklós fent említett esszéjének egyik legfontosabb megállapítása a következőképpen hangzott: „A közép-kelet-európai szabadságmozgalmak számtalan veresége nem bizonyítja sem eszméink hamisságát, sem vonzerejük hiányát. [...] A történelemben sokszor diadalmaskodott az ilyen vagy amolyan rossz – ám diadala soha nem tette jóvá.” Írása meglehetősen indulatos, helyenként szarkasztikus, de a végső konklúziója az volt, hogy az ellenzéknek nem szabad feladnia a küzdelmet.61 Kis János a Titanic fedélzetén? címmel értékelte az esemé nyeket. Úgy vélte, hogy a lengyel hatalom rosszabb helyzetben van, mint 1956-ban 59 ÁBTL 3.1.5. O-19764/3. 60 Kis János: A Szolidaritás hosszú menetelése. Beszélő 1982. 5–6. sz. 120. 61 Tamás Gáspár Miklós: A csöndes Európa. Bp. 1982.
