Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 407 azok többsége erre az esetre a harc szükségessége mellett foglalt állást. Ismertette egy francia közvélemény-kutató intézet lengyelországi adatait is, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a lengyelek 65%-a a fegyveres harcot választaná, ha a szovjet beavatkozás megtörténne. 14 Hegedüs András15 1981. február 9. és május 11. között nyolc előadást tartott, köztük lengyel témában is. Az első előadás napján váltották le Józef Pińkowski miniszterelnököt és zárták ki a pártból. Erről a magyar sajtó is tudósított. Wojciech Jaruzelski tábornokot, nemzetvédelmi minisztert ugyan csak két nap múlva választották meg utódjául, de a magyar ellenzéki körökben már aznap rosszat sejtettek. Halda Aliz – a Nagy Imre-perben kivégzett Gimes Miklós élettársa – félelmeiről írt azon a napon A Napló ba, a demokratikus ellenzék géppel írt kiadványába: „Ma délután a LEMP KB plenáris ülésének közleményét hallgattam végig: úgy látszik, kezd igazán komolyra fordulni a dolog. Lehet, hogy füstbe mennek a reménykedések, és megérjük, hogy a magyar katonák fognak lövöldözni a lengyel munkásokra [...]. Olyan ez, mint egy lidércnyomás. Mostanáig ugyanaz a vakremény éltetett, ami 56-ban: a 20. század kellős közepén, Európa kellős közepén ez nem történhet meg – mondogattam akkor. Aztán kiderült, hogy minden megtörténhet. S most megint? No de ne fessük az ördögöt a falra. Még nem indultak meg a csapatok.” 16 Hegedüs András azonban még nem a várható végkimenetelről beszélt február 9-ei előadásán, hanem arról, hogy Lengyelországban „pluralisztikus szocializmus” alakult ki, és van egy „partnerségi viszony”, ami lehetőséget ad az önigazgatási rendszer kialakítására. Ezt ő egy új „történelmi blokknak” nevezte. Úgy látta azonban, hogy a Szolidaritás csupán a kommunista párt partnere kívánna lenni, semmi több, s úgy gondolta, hogy a Szolidaritás nem akarja megdönteni a fennálló társadalmi rendet. Május 4-én egy egész előadást szentelt a lengyel helyzet értékelésének, amit május 11-én folytattak vitával. Hegedüs ekkor már óvatosabb volt. Megállapította, hogy a társadalom képes arra, „hogy a belső helyzetet megszilárdítsa és »taktikus« úton jusson el a reformok teljes megvalósításáig”. Érvelt a kompromisszum fenntartásának fontossága mellett, s óvott a Varsói Szerződés beavatkozásától. Végül megállapította, hogy Magyarországon is időszerű lenne a lengyelországihoz hasonló reform. 17 A vitához hozzászólt Szász István is, a Magyar Nemzet munkatársa, aki lengyel felesége révén jól ismerte a lengyelországi helyzetet. Ő radikálisabb hangnemet 14 ÁBTL 3.1.5. O-19764/1. 15 Hegedüs András miniszterelnök 1955. április 18. és 1956. október 24. között. A forradalom kirobbanása után kénytelen volt lemondani és átadni helyét Nagy Imrének. Pár nappal később a Szovjetunióba menekítették, 1958 szeptemberében tért haza. Tudományos munkakörökben helyezkedett el. 1968-ban tiltakozott Csehszlovákia megszállása ellen, 1973-ban kizárták a pártból, ezt követően pedig egyre inkább az ellenzékhez közeledett. Rendszeresen részt vett a „repülő egyetemek” előadásain. 16 A Napló 1977–1982 (Válogatás). Vál., szerk. Barna Imre et al. Bp. 1990. 329. 17 ÁBTL 3.1.5. O-19764/2.