Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
A LENGYEL HATÁS A DEMOKRATIKUS ELLENZÉK TEVÉKENYSÉGÉRE, 1980‒1981 406 „ellenséges tevékenységükkel”. Az 1978 és 1981 között megtartott előadások hallgatóságát osztályozták is. Nagyjából 130 főt azonosítottak, akik közül 32 a „tudatos ellenzék”, 70 az „ellenzéki beállítottságú”, 28 pedig a „más ellenzéki tevékenységben nem vett részt” kategóriába került. Kb. 25–30 fő kilétét nem tudták megállapítani. Összességében ez a létszám nem volt túl nagy, de a magyar demokratikus ellenzék magját ez a csoport képezte. 11 A „repülő egyetemek” előadásai éppen 1980–1981-ben váltak rendszeressé, s ebben óriási szerepük volt a lengyel eseményeknek. 1980. szeptember 11-én a rendezvény fő szervezője, Szilágyi Sándor tartott beszámolót lengyelországi útjukról. Szilágyi Kovács Mária és Bence György társaságában járt Varsóban, ahol a KOR egyik vezetője fogadta őket. Több megbeszélést tartottak, majd Bence és Kovács visszatértek Magyarországra. Szilágyi repülővel Gdańskba utazott, ahol igyekezett új információkat szerezni. Meglátogatott egy sztrájkoló gyárat, ahonnan azonban a rendfenntartók kidobták. Ezután bejutott abba az épületbe, ahol „az állami megbízottak és a sztrájkbizottságok tárgyalásai folytak”. Szilágyi tehát jelen volt az augusztus végi gdański tárgyalásokon. Nyelvismeret hiányában azonban nem tudott kapcsolatokat építeni. Elmondta, hogy várt még egy magyar küldöttséget, de annak kiutazását Ferihegyen megakadályozták, 12 ezért „a magyar munkások nevében” ő vállalkozott arra, hogy koszorút helyezzen el a Lenin Művek falára, valamint az 1970-ben lezajlott tüntetés „emlékművére”. (Ekkor még nem állt a Hármaskereszt a hajógyár bejárata előtt.) Szilágyi nagy mennyiségben hozott haza lengyel ellenzéki röplapokat és egyéb dokumentumokat. Azt is elmondta a hallgatóságnak, hogy előkészítik egy lengyel vendégelőadó szereplését is. Ezt követően a lengyel téma folyamatosan napirenden volt a szabadegyetem előadásain. 13 1980. november 24-én Krassó György számolt be spontán lengyelországi útjáról. Vonattal ment, lengyelül nem beszélt. Megállapította, hogy „a Szolidaritás nevű szervezet a lengyel nép minden rétegébe eljutott és nagy hatást gyakorol az állam egészére”. Krassót a lengyel események elsősorban 1945-re és 1956-ra emlékeztették, mert mint mondta, „mindenki politizál”. Elmesélte, hogy Krakkóból Varsóba menet a vonaton egy pártfunkcionáriussal beszélgetetett a magyar–lengyel barátságról, majd amikor Nagy Imrét említette, akkor az megszorította a kezét, elment és hozott neki egy sört. Krassó meglátása szerint a párt már nem volt ura a helyzetnek: „A Szolidaritásé minden hatalom, és a lengyel párton belül is sokan tartoznak a szervezethez.” Elmondta azt is, hogy a lengyelek keveset beszélnek a szovjet beavatkozás veszélyéről, de akiket erről kérdezett Lengyelországban, 11 ÁBTL 3.1.5. O-19764/3. 12 Erről beszámolt a Beszélő is. Hét fő utazott volna Lengyelországba, de a repülőtéren elvették útlevelüket. A későbbiekben egyébként Bence, Kovács és Szilágyi sem kapott többé útlevelet. Lásd Beszélő 1981. 1. sz. 113. 13 ÁBTL 3.1.5. O-19764/1.
