Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Mitrovits Miklós: A lengyel hatás a magyar demokratikus ellenzék tevékenységére, 1980–1981
MITROVITS MIKLÓS 405 magyar ellenzékieknek Kelet-Európa demokratikus tradícióihoz kell fordulnunk, mint ahogy ehhez kell fordulniuk a többi kelet-európai országok demokratáinak is [...] minden szétválasztó tendencia csak még reménytelenebbé teszi a keleteurópai demokrácia amúgyse rózsás helyzetét.” 7 A hétfői szabadegyetemek A magyar „repülő egyetem” megszervezésére 1978 augusztusában „lengyel mintára” került sor: rendszeresen (hétfői napokon) különböző társadalomtudományi témákban előadásokat tartottak magánlakásokon. A résztvevők száma átlagosan 100–120 fő volt, elsősorban fiatal értelmiségiek, egyetemisták. A magyar állambiztonság természetesen élénk figyelemmel kísérte ezeket az összejöveteleket, amelyekben egyértelműen lengyel ellenzéki hatást láttak. Egy 1981. november 18-án keletkezett állambiztonsági dokumentum szerint Bence György, Kis János, Kenedi János és Hamburger Mihály 1978-ban a lengyel ellenzék akkori irányítóival (Munkásvédelmi Bizottság/KOR) történt konzultációjuk után meghirdették az úgynevezett „felkészülési taktikát”, aminek célja a fiatalabb nemzedék ellenzékivé formálása volt.8 Szamizdat irodalom készítése és terjesztése mellett megteremtették ellenzéki tevékenységük új megjelenési formáját is, a „szabadegyetemet”. Az összefoglaló szerint a fő szervezők Kovács Mária (az Akadémiai Kiadó szerkesztője, Bence György felesége – ő a fő mozgósító, ő szerzi a lakásokat), Szilágyi Sándor (pártonkívüli bölcsész) és Örkény Antal, az ELTE BTK (szociológiai tanszék) tanársegéde voltak. Az állambiztonsági dokumentumban rendszeresen visszatérő szókapcsolat a „lengyel mintára szervezett repülő egyetemek”. 9 A céljuk pedig az volt, hogy a már korábban is létező illegális, titkos, zártkörű előadásokat nyílttá és mindenki számára látogathatóvá tegyék.10 Ebben a lengyel mintát követték, hiszen a KOR egyik legfontosabb „fegyvere” is a nyilvánosság volt. E logika szerint a nyilvánosság védi az ellenzéki aktivistákat, mivel a hatalom nem tud titokban leszámolni velük. Az állambiztonság szinte minden egyes előadásra küldött egy-egy ügynököt, akik részletesen beszámoltak az ott elhangzottakról és a jelenlévőkről. Ezek alapján a szolgálatok nyomást gyakoroltak egyes előadókra, hogy hagyjanak fel 7 Bozóki A.: A magyar demokratikus ellenzék i. m. 20. 8 Bence, Kovács és Kis következő lengyelországi útjáról (1979. március 31.–április 10.) már részletes megfigyelési dossziét készített a lengyel Állambiztonsági Hivatal. Archiwum Instytutu Pamięci Narodowej (a továbbiakban: AIPN) BU 01220/10. t. 354. 9 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (a továbbiakban: ÁBTL) 3.1.5. O-19764/3. 10 Lásd Szilágyi Sándor: A Hétfői Szabadegyetem és a III/III. Interjúk, dokumentumok. Bp. 1999.
