Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
VÉGJÁTÉK ÉS KEZDET 386 Az instabilitás értelemszerűen a politikai (erő)viszonyok átrendeződésével járt együtt, amely a két nagy kormánypártot közvetlenül is érintette. Ismert tény, hogy a KNEP 1919 októberében több keresztény irányzatú szervezet egyesülésével jött létre, ami azonban nem jelentett tényleges összeolvadást. Ennek jeleként néhányan 1920 januárjában még keresztényszocialistaként szereztek mandátumot, ők azonban – Giesswein Sándort kivéve – hamar betagozódtak a KNEP-be. Ott a pártelnöki posztot is megszerző Friedrich István azonban a választásokat követően saját régi tömörülésének a feltámasztása mellett döntött, és áprilisban – ellenzéki alapon, a saját vezetése mellett – újjáalakította a Keresztény Nemzeti Pártot. IV. Károly 1921. október végi hatalom-átvételi kísérlete kiélezte a KNEP-en belüli ellentéteket, melynek következtében a legitimizmust erőteljesebben felvállalni kívánó politikusok Andrássy Gyula vezetésével elhagyták a pártot. Utóbbiak Friedrichékkel egyesülve létrehozták a Keresztény Nemzeti Földmíves és Polgári Pártot.21 A KNEP-et az előbbieken túlmenően is érték veszteségek. Többen pártonkívüliek lettek, néhányan pedig – közülük Simonyi-Semadam Sándor neve a legismertebb – a Kisgazdapárthoz csatlakoztak. A konzervatív tábor 1920 elején túl szervezetlen és belsőleg megosztott volt ahhoz, hogy saját párttal induljon a választásokon, politikusaik ezért többnyire a két nagy tömörülés egyikében próbáltak elhelyezkedni. Röviddel a választások után azonban akciót indítottak a meglévő pártszerkezet gyökeres átformálásának, illetve egy új, konzervatív jellegű kormánypártnak a létrehozása érdekében. Részben a mozgalom korlátozott hatóköre miatt, a két nagy pártból kilépők végül nem alakítottak saját szervezetet, hanem disszidensek gyűjtőnéven egyfajta laza tömörülésben politizáltak tovább. Egy stabil, kormányképes többség megteremtése érdekében még 1920. május közepén a három csoportosulás összefogásával új pártalakulat jött létre. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Párt azonban inkább csak valamiféle koalícióként működött, részegységei megőrizték viszonylagos önállóságukat, 1921 februárjában pedig a királykérdéshez való viszony kapcsán kiéleződő belső ellentétek a teljes felbomláshoz vezettek. Február 10-én a Kisgazdapárt és a KNEP, majd a disszidens csoportosulás is újjászerveződött. 22 Ez az átrendeződés azonban a baloldali ellenzék helyzetére is hatással volt. Őket eredetileg két szervezet képviselte, az elsősorban budapesti polgári-értelmiségi bázissal bíró Nemzeti Demokrata Párt, valamint a paraszti-agrármunkás szavazókra építő Magyarországi Munkáspárt, de mindkettő kicsiny súllyal rendelkezett a törvényhozásban. (Hat, illetve két mandátum.) Ugyanakkor az említett politikai válság következményeként egy kisebb csoportosulás Rassay Károly 21 Gergely J.: A keresztényszocializmus i. m. 154–163. 22 Paksy Z.: Választások i. m. 85.; Magyarországi politikai pártok lexikona i. m. 154–155.
