Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
PüSKI LEVENTE 387 vezetésével kivált az OKGFP-ből és 1921. február 22-én saját szervezetet alapított Függetlenségi Kisgazda Földmíves és Polgári Párt néven. A tömörülés azonban a kisgazdák agrárdemokrata erőinek csak egy behatárolt részét tudta magához vonzani, s végül kilenc törvényhozó erősítette a soraikat. Mellettük több kisebb párt létezett, melyek közül a bizonyos szervezeti előzményekkel rendelkező, 1921 júliusában megalakuló Függetlenségi és 48-as Kossuth Párt emelhető ki, amelynek azzal, hogy Balla Aladár Rassayéktól átült soraiba, a nemzetgyűlésben is sikerült parlamenti képviselethez jutnia. A teljesség kedvéért persze hozzá kell tenni, hogy a Magyarországi Szociáldemokrata Párt – annak választási bojkottja miatt – egyetlen mandátummal sem rendelkezvén parlamenten kívüli erőként politizált. A felsorolt pártok 1921. február 17-én közös baloldali ellenzék blokkot hoztak létre, az abban részt vevők azonban nem adták fel addigi szervezeti autonómiájukat.23 A pártpolitikai palettát tovább színesítette a pártonkívüliek csoportja, akiknek politikai orientációja meglehetősen vegyes képet mutatott. Az Egységes Párt létrejötte és az erőviszonyok átrendeződése Bethlen István már 1920 nyarán, első kormányfői jelölésekor célul tűzte ki maga elé egy új, többségi kormánypárt létrehozását.24 Terve azonban – a már említett Egyesült Keresztény Nemzeti Kisgazda és Földmíves Párttal – csak részlegesen valósult meg, és egyelőre a miniszterelnöki posztot sem sikerült megszereznie. 25 Az erdélyi gróf 1921. áprilisi kormányalakítását követően sem tett le pártalakítási tervéről, bár némileg módosított rajta. 1920 nyarán még a három szervezet 26 fúzióját erőltette, most viszont úgy vélte, a KNEP alkothatja az új párt magját, s ehhez csatlakoznának a disszidensek, valamint a Kisgazdapárt általa használhatónak ítélt része, elsősorban az agrárius-konzervatív szárny. A források alapján úgy tűnik, hogy az első két tömörülés részéről megvolt a hajlandóság, a bizonytalansági tényező másban rejlett. A koncepció ugyanis a KNEP legitimistái miatt, akiknek a támogatását Bethlen fontosnak tartotta, nem helyezett súlyt a gömbösista-fajvédő csoport csatlakozására,27 valamint hasonló volt a helyzet a demokratikus és szociális reformokat képviselő agrárdemokrata irányzattal is. 28 Legegyértelműbben utóbbiak látták át, hogy a kormányfő terve lényegében véve 23 L. Nagy Zsuzsa: Bethlen liberális ellenzéke. A liberális polgári pártok 1919–1931. Bp. 1980. 38. 24 Romsics I.: Bethlen István i. m. 108–109. 25 Ennek konkrét hátterére nézve lásd uo. 109. 26 A Kisgazdapártról, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjáról és a disszidensekről van szó. 27 Pedig egyébként Gömbösék kezdettől fogva támogatói voltak az új kormánypárt létrehozásának. Vonyó József: Gömbös Gyula és a hatalom. Pécs 2018. 189–190. 28 Nagyatádi már június 5-én kijelentette, hogy „ez a párt nem csinálhat Egységes Pártot azokkal, akik vissza akarják hozni a Habsburgokat”. Barta R.: Az Egységes Párt i. m. 331.
