Századok – 2019

2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében

PüSKI LEVENTE 383 beilleszthető a hozzájuk közel álló Uj Barázda is, egy lényeges eltéréssel. A lap ugyanis Javóst és más kormánytámogató politikust is következetesen nem egysé­ges, hanem kisgazdapártiként írt le,13 így lehetséges, hogy esetében csupán elne ­vezésbeli eltérésről volt szó, és nem lépett át az ellenzéki 48-as Kisgazdapártba. A képviselők párthovatartozásának elemzéséhez három időmetszet kialakítása tűnt célszerűnek. Az 1922. január végi időszak az Egységes Párt létrejötte előtti, február közepe már a megalakulás körüli állapotot jelzi, az április végi adatok pedig arról nyújtanak tájékoztatást, hogyan alakultak az erőviszonyok a KNEP kettészakadását, valamint az Egységes Pártból történt kilépéseket, illetve azzal szoros összefüggésben a 48-as Kisgazdapárt létrehozását követően. Sajnos néhány személynél a gyakori váltások miatt még így sem sikerült a pártkötődés kérdését megnyugtatóan tisztázni. Legeza Pál például sokáig a KNEP színeiben politizált, de 1922. március elején csatlakozott az Egységes Párthoz, ahonnan még ugyan­ezen hónap végén kilépett. Ezt követően több csoportosulással is hírbe hozták, de a legvalószínűbbnek az látszik, hogy végül a Haller István vezette irányzat (KNEP-kisebbségi) mellett kötelezte el magát. 14 Bár minden politikusnál jeleztük, hogy megválasztásakor mely pártot erősí­tette, ennek inkább csak tájékozató jelentősége van, miután a képviselők egymás­tól gyökeresen eltérő időpontokban lettek törvényhozók, ami a választási mecha­nizmus összetettségével függ össze. A választójog jellegét, a választások módját a Friedrich-kormány 1919 novemberében napvilágot látott rendeletei szabályozták. Eszerint alapvetően az 1914-ben életbe léptetett egyéni választókerületi struk­túra állt vissza, s a választások lebonyolítására több szakaszban, annak függvé­nyében került sor, hogy az ország egyes területei mikor szabadultak fel. Az 1920 februárjában összeülő nemzetgyűlésben 164 honatya foglalt helyet. A tiszántúli részeken 1920. június-július folyamán megtartott választásokat követően hozzá­juk csatlakozott még 44, a baranyai térség szerb megszállás alóli felszabadulását követően, 1921 őszén pedig további 11 fő. Így ugyan a tárgyalt időszakra teljessé vált nemzetgyűlésnek 219 tagja lett, a helyzet mégsem volt ilyen egyszerű. 1920 januárjában az akkor még nyitott hovatartozású nyugat-magyarországi ország­részben is tartottak választásokat. Az 1921. október 13-án aláírt velencei megálla­podással azonban a Bethlen-kormány lemondott az érintett terület nagy részéről, a Sopron és környékén megejtendő népszavazásért cserébe. Ennek következtében az Ausztriához kerülő térség három törvényhozója nem tekintette magát a to­vábbiakban a nemzetgyűlés tagjának, s politikai tevékenységet sem fejtettek ki, 13 A pótválasztáson is fényes győzelmet aratott a kisgazdapárt. Uj Barázda, 1922. június 7. 1. 14 Szakadás előtt a keresztény párt. 8 Órai Ujság, 1922. március 7. 1.; Bethlen ma délután tárgyalt a szociáldemokratákkal. Az Ujság, 1922. március 2. 2.; Hallerék hivatalos jelöltjeinek névsora. Nemzeti Ujság, 1922. április 23. 4.; Sipos J.: Az Egységes Párt és az 1922-es választások i. m. 235.

Next

/
Thumbnails
Contents