Századok – 2019
2019 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Püski Levente: Végjáték és kezdet. Az első nemzetgyűlés pártstruktúrája 1922 első felében
PüSKI LEVENTE 383 beilleszthető a hozzájuk közel álló Uj Barázda is, egy lényeges eltéréssel. A lap ugyanis Javóst és más kormánytámogató politikust is következetesen nem egységes, hanem kisgazdapártiként írt le,13 így lehetséges, hogy esetében csupán elne vezésbeli eltérésről volt szó, és nem lépett át az ellenzéki 48-as Kisgazdapártba. A képviselők párthovatartozásának elemzéséhez három időmetszet kialakítása tűnt célszerűnek. Az 1922. január végi időszak az Egységes Párt létrejötte előtti, február közepe már a megalakulás körüli állapotot jelzi, az április végi adatok pedig arról nyújtanak tájékoztatást, hogyan alakultak az erőviszonyok a KNEP kettészakadását, valamint az Egységes Pártból történt kilépéseket, illetve azzal szoros összefüggésben a 48-as Kisgazdapárt létrehozását követően. Sajnos néhány személynél a gyakori váltások miatt még így sem sikerült a pártkötődés kérdését megnyugtatóan tisztázni. Legeza Pál például sokáig a KNEP színeiben politizált, de 1922. március elején csatlakozott az Egységes Párthoz, ahonnan még ugyanezen hónap végén kilépett. Ezt követően több csoportosulással is hírbe hozták, de a legvalószínűbbnek az látszik, hogy végül a Haller István vezette irányzat (KNEP-kisebbségi) mellett kötelezte el magát. 14 Bár minden politikusnál jeleztük, hogy megválasztásakor mely pártot erősítette, ennek inkább csak tájékozató jelentősége van, miután a képviselők egymástól gyökeresen eltérő időpontokban lettek törvényhozók, ami a választási mechanizmus összetettségével függ össze. A választójog jellegét, a választások módját a Friedrich-kormány 1919 novemberében napvilágot látott rendeletei szabályozták. Eszerint alapvetően az 1914-ben életbe léptetett egyéni választókerületi struktúra állt vissza, s a választások lebonyolítására több szakaszban, annak függvényében került sor, hogy az ország egyes területei mikor szabadultak fel. Az 1920 februárjában összeülő nemzetgyűlésben 164 honatya foglalt helyet. A tiszántúli részeken 1920. június-július folyamán megtartott választásokat követően hozzájuk csatlakozott még 44, a baranyai térség szerb megszállás alóli felszabadulását követően, 1921 őszén pedig további 11 fő. Így ugyan a tárgyalt időszakra teljessé vált nemzetgyűlésnek 219 tagja lett, a helyzet mégsem volt ilyen egyszerű. 1920 januárjában az akkor még nyitott hovatartozású nyugat-magyarországi országrészben is tartottak választásokat. Az 1921. október 13-án aláírt velencei megállapodással azonban a Bethlen-kormány lemondott az érintett terület nagy részéről, a Sopron és környékén megejtendő népszavazásért cserébe. Ennek következtében az Ausztriához kerülő térség három törvényhozója nem tekintette magát a továbbiakban a nemzetgyűlés tagjának, s politikai tevékenységet sem fejtettek ki, 13 A pótválasztáson is fényes győzelmet aratott a kisgazdapárt. Uj Barázda, 1922. június 7. 1. 14 Szakadás előtt a keresztény párt. 8 Órai Ujság, 1922. március 7. 1.; Bethlen ma délután tárgyalt a szociáldemokratákkal. Az Ujság, 1922. március 2. 2.; Hallerék hivatalos jelöltjeinek névsora. Nemzeti Ujság, 1922. április 23. 4.; Sipos J.: Az Egységes Párt és az 1922-es választások i. m. 235.
